Mint a lepkegyűjtő - Ivan Klima: Szerelmes nyár (könyv)

  • - köves -
  • 2007. október 4.

Zene

Nem újdonság, hogy Ivan Klima szerelmes író, évtizedek óta kitartó megfigyelője e túlbeszélt vagy túlhallgatott, de mindenképpen rossz píárú lelkiállapotnak.

Nem újdonság, hogy Ivan Klima szerelmes író, évtizedek óta kitartó megfigyelője e túlbeszélt vagy túlhallgatott, de mindenképpen rossz píárú lelkiállapotnak. Egy kortárs cseh szerelemkutató, aki úgy tűzi gyűjteményébe a szerelmi szálakat, mint díszpéldányait a lepkegyűjtő. A téma számos variációját olvashattuk tőle mi is, hol novella-terjedelemben (például Szerelmes beszélgetések, Szerelmes nappalok és éjszakák), hol pedig, mint most is, bő lére eresztve, regény alakban. Klima olvasott író, egyes híradások szerint ott van a legolvasottabb csehek között. Fülszövegekben előszeretettel sorolják a három irodalmi tenor, Hrabal, Kundera és Skvorecky társaságába, ami lehet, hogy puszta reklámfogás, annak viszont, meg kell hagyni, igen hatásos. Ami biztos, és a prágai irodalmi páholyok és eladási mutatók ismerete nélkül is állítható, hogy Klima olvastatja magát, még ha az olvasásából származó élvezet többnyire épp addig is tart, mint maga az olvasás. A szerelmes nyár, minthogy regény, már csak terjedelménél fogva is hosszabb távú, szerelmi szolgáltatást ígér: mélyebb, behatóbb tanulmányozását egy szerelmi viszonylatnak és egyúttal alapos feltérképezését az élhető szocializmus lakásviszonyainak. A regény kulcsfigurája Svoboda néni, rajta, pontosabban az ő hulláján keresztül hozza össze a szerző hőseit: Davidot, a családos értelmiségit, "aki már egyetemi évei alatt arra a felismerésre jutott, hogy abban a társadalomban, amelyben él, az ember csak úgy őrizheti meg leginkább belső függetlenségét, ha a külső dolgokban feladja", és az egykedvű, bohém Ivát, az unalmas házaséletre adott írói ellenszert. Svoboda néni, a háztulajdonosból lakótárssá fokozott, ellenszenves öregasszony révén a rendszer egyik kisemmizettje is képbe kerül, de csak átmeneti időre, hisz a történet kimondottan az élhető térfélen, a vidám barakkba beleszületettek mindennapjaiban, lakás-, autó-, kiküldetés- és lelki gondjaik közt játszódik. Méghozzá elég hosszan, ami önmagában még nem lenne baj, ha a terjedelem igazodna a történethez, és nem fordítva; David és Iva lassú őrlődésének kellene lépést tartania az oldalszámmal. Miközben folyamatos sietségben vagyunk, hogy elérjük az utolsó buszt és a drámai végkifejletet, egyszersmind elveszünk a semmitmondó részletekben, melyek nyilván a korrajz pontosítására szolgálnának. Ráadásul David idegesítő tulajdonságai között előkelő helyen szerepel, hogy e tisztes családapa és ügyetlen félrelépő előszeretettel emlékszik vissza gyermek- és ifjúkora meghatározó élményeire. Ezek azonban, a hevenyészve felskiccelt apa- és anyaképek, illetve a serdülés személyiségformáló élményeinek szánt bekezdések ahelyett, hogy egy extra réteggel gazdagítanák az egyébként elég csenevész cselekményszálat, inkább csak kötelező írói gyakorlatként lógnak a történeten. A Szerelmes nyár épp belefért volna egy novellába, regényként azonban felvizezett a szerelem.

Fordította V. Detre Zsuzsa. Ulpius-ház, 2007, 331 oldal, 2999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?