Lemez

A legmagányosabb – Morrissey: World Peace Is None Of Your Business

  • Szabó Sz. Csaba
  • 2014. augusztus 19.

Zene

Morrissey, aki éppoly önérzettel és következetességgel viseli teddy boyosan ágaskodó frizuráját, mint élete nyomasztó terhét, éppen harminc éve debütált a The Smiths élén, és pont tíz éve annak, hogy komolyabb ráncfelvarrást hajtott végre kifulladó szólókarrierjén.

A szektavezérek, a táncdalénekesek, az alanyi költők, a rocksztárok és a civil aktivisták legjobb és legtenyérbemászóbb tulajdonságait rendkívüli tehetséggel ötvöző énekes-szövegíró a 2004-es You Are The Quarryvel megkésve, ám nagy sikerrel mentette át magát az új évezredbe, és szólókarrierje azóta sem mutatja a kifulladás jeleit. A teljes képhez persze az is hozzátartozik, hogy a Smiths gyakorlatilag makulátlan életművéhez képest Morrissey lemezei, leszámítva talán az 1992-es Your Arsenalt, azért hullámzó minőségűek, bár igazán rossz vagy unalmas darab így sem található közöttük - meg hát eleve, Moz tényleg azon kevesek egyike, akik egyedül játszanak a saját pályájukon.

A homályos romanticizmusból és direkt szlogenekből, nagyobb társaságban is jól idézhető sorokból, banális szépelgésből és élet(nem)vezetési tanácsokból, kinyilatkoztatásokból és tépelődésből, folyamatos sértettségből és őszinte rajongásból, határtalan empátiából és mérhetetlen egóból összeálló dalszövegek, az egyszerre titokzatos és kitárulkozó Morrissey-figura, valamint a mindezt aláfestő öregfiús rockzene-gitárpop-ballada elegye pedig, ha meglepni nem is tud, azért biztos pontot jelent a történelem viharai közepette az erre fogékonyak számára. Az idén ötvenöt éves Steven Patrick Morrissey hisztije, nyafogása és színvonalas pubrockja olyan dolog, amire pár évente kifejezetten szükség van a normális életműködéshez. A szólólemezei borítóin az elmúlt tíz évben rendszerint beszédes kiegészítőkkel (géppuska, hegedű, gyermek) pózoló művész ezúttal egy rokonszenves kutya társaságában látható, a zene pedig - mondjuk az egészen keményen és direkten rockoló legutóbbi albumhoz, a Years Of Refusalhoz képest - kifejezetten eklektikus. A hangszerparkban található hárfa, didgeridoo, tangóharmonika, klarinét, rézfúvós, szinti, zongora, szóval egy sor olyan dolog, amely jól áll minden öregecskedő primadonnának. A Morrisseyre oly jellemző, feltűnő, már-már magakellető számcímadási szokások viszont ezúttal nem érvényesülnek; nehéz elhinni, hogy bárki felkapná a fejét arra, hogy A Világbéke Nem A Te Dolgod, vagy hogy A Föld A Legmagányosabb Bolygó - azért ez igencsak messze van a Nemzeti Front Diszkó szintjétől. És valahogy ugyanez a probléma a szövegekkel is - egyszerűen kevés a jól idézhető, hosszú-hosszú hetekre a fejben és a szívben ragadó sor, például a máskülönben kitűnő Staircase At The University inkább passzolna a Hallmark tévécsatorna kínálatába, semmint egy Morrissey-lemezre.

Universal, 2014

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.