mű/hely - PRINTA

  • Iványi Zsófia
  • 2010. június 24.

Zene

Többnyire idős emberek sajátos szokása, hogy nem hajlandók megválni a háztartásukban keletkező szeméttől, melyet vagy csak szimplán gyűjtögetnek, vagy különféle furmányos módokon újrahasznosítanak. Örömmel jelentjük, hogy a "semmi sem vész el, csak átalakul" szellemisége kitört a nyugdíjasotthonokból és meghódította a művészvilágot.
Többnyire idõs emberek sajátos szokása, hogy nem hajlandók megválni a háztartásukban keletkezõ szeméttõl, melyet vagy csak szimplán gyûjtögetnek, vagy különféle furmányos módokon újrahasznosítanak. Örömmel jelentjük, hogy a "semmi sem vész el, csak átalakul" szellemisége kitört a nyugdíjasotthonokból és meghódította a mûvészvilágot. Legalábbis egy aprócska szegmensét: a fantáziadús holmik egyik legújabb lelõhelye a Printa, ami galériaként, boltként és mûhelyként funkcionál egyszerre. Utóbbi már csak azért is izgalmas, mert a látogató maga szemrevételezheti az innen-onnan begyûjtött limlomok mûalkotásba oltott áruvá alakulását. Ott jártamkor épp egy agyontetovált kanadai srác nyomta egy lomtalanításon talált sablonnal minden, a keze ügyébe kerülõ textilre (jobbára turkáló-gyanús pólókra) a Traubisoda feliratot. Persze nagyobb mûgonddal készített öltözékekkel is lehet itt találkozni a térképmintás kisestélyitõl a képregényhõsöket ábrázoló szoknyán át a mûhónaljszõrzettel "csinosított" pólóig. Utóbbi a szabályt erõsítõ kivételek közé tartozik: a boltban fellelhetõ, egyebek mellett mûanyag palackokból, dohányzacskókból és számítógép-alkatrészekbõl összeállított ruhák, táskák és ékszerek túlnyomó többségét magunkra öltve nyugodtan forgolódhatunk embertársaink körében. Sõt, a lakhelyünket is kicsinosíthatjuk a mókás küllemû használati tárgyak, vagy a falakat díszítõ, társadalomkritikával és ûrutazó állatokkal egyaránt operáló színes plakátok megvételével. És akire rátör a bõség (és a nehezen megfizethetõ egyediség) zavara, az shopizás helyett a haverkodást is választhatja - akár a helyben lézengõ barátságos bohémekkel, akár a polcok közt bujkáló, beazonosíthatatlan fajtájú, kajla fülû, kancsal szemû, ó-lábú plüssállatok valamelyikével.

Printa Galéria, 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén u. 10.

*****

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.