műtárgy - LUGOSI BÉLA MELLSZOBRA

  • - ts -
  • 2009. augusztus 27.

Zene

a Ligetben. Látták már? Ugye, hogy nem.

Próbálják kitalálni, hol találna méltó helyet magának a vámpírok hercege, nemhogy a Ligetben, de az egész Budapesten. Jó, "a Parlamentben" kétségkívül jó válasz, de a Vajdahunyad vára sem utolsó támaszpont Mr. Drakulának. Be sem kell menni érte, kívül van, a vár 56-os emlékmû (vagy a Kertem) felé nézõ sarkán, némileg szemmagasság felett, frakkban, köpenyben, csokornyakkendõben, bár csak egy szerény mellszobor. Alkotójáról nem áll rendelkezésünkre adat, s arról sem, mikor került oda, legendákból akad pár a neten, miszerint hat-hét éve hagyta ott egy televíziós forgatócsoport mint megunt kelléket, s mivel nem bántott senkit (ami egy vámpírtól súlyos hiba), hát hagyták. Jól tették. Ha még élne az úttörõmozgalom, az rossz lenne, mert lehet, hogy a ruszkik is itt lennének vele, másfelõl meg jó, mert a Drakula, a Noszferátu, a Vámpír õrsök most felkerekedhetnének, és kideríthetnék a szobor szép és igaz történetét. A vár igazgatója beírna az õrsi naplójukba, majd utána közösen megnéznék Tim Burton Ed Wood című egészen kiváló filmjét, amelyben Lugosi-alakításáért Martin Landau Oscar-díjat is szerzett. Olyan film ez, ami az idõvel egyre jobb lesz (minimum 5 csillagos).

"Ez a legkeményebb koporsó, amibe valaha feküdtem" - így szól a legendás B-movie sztár egyik szállóigévé lett aranyköpése. Nos, nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez pedig a legjobb hely, ahova szoborként Blaskó Béla kerülhetett. Angolszász rajongóitól kapott epitheton ornansát ("Szegény Béla") így akár vissza is vonhatjuk, dehogy szegény, õ a Liget királya!

*****

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.