műtárgy - LUGOSI BÉLA MELLSZOBRA

  • - ts -
  • 2009. augusztus 27.

Zene

a Ligetben. Látták már? Ugye, hogy nem.

Próbálják kitalálni, hol találna méltó helyet magának a vámpírok hercege, nemhogy a Ligetben, de az egész Budapesten. Jó, "a Parlamentben" kétségkívül jó válasz, de a Vajdahunyad vára sem utolsó támaszpont Mr. Drakulának. Be sem kell menni érte, kívül van, a vár 56-os emlékmû (vagy a Kertem) felé nézõ sarkán, némileg szemmagasság felett, frakkban, köpenyben, csokornyakkendõben, bár csak egy szerény mellszobor. Alkotójáról nem áll rendelkezésünkre adat, s arról sem, mikor került oda, legendákból akad pár a neten, miszerint hat-hét éve hagyta ott egy televíziós forgatócsoport mint megunt kelléket, s mivel nem bántott senkit (ami egy vámpírtól súlyos hiba), hát hagyták. Jól tették. Ha még élne az úttörõmozgalom, az rossz lenne, mert lehet, hogy a ruszkik is itt lennének vele, másfelõl meg jó, mert a Drakula, a Noszferátu, a Vámpír õrsök most felkerekedhetnének, és kideríthetnék a szobor szép és igaz történetét. A vár igazgatója beírna az õrsi naplójukba, majd utána közösen megnéznék Tim Burton Ed Wood című egészen kiváló filmjét, amelyben Lugosi-alakításáért Martin Landau Oscar-díjat is szerzett. Olyan film ez, ami az idõvel egyre jobb lesz (minimum 5 csillagos).

"Ez a legkeményebb koporsó, amibe valaha feküdtem" - így szól a legendás B-movie sztár egyik szállóigévé lett aranyköpése. Nos, nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez pedig a legjobb hely, ahova szoborként Blaskó Béla kerülhetett. Angolszász rajongóitól kapott epitheton ornansát ("Szegény Béla") így akár vissza is vonhatjuk, dehogy szegény, õ a Liget királya!

*****

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.