Nagy Feró elmondta, szerinte mi ellen kell lázadnia a magyar rockzenének

  • narancs.hu
  • 2023. március 22.

Zene

A Demeter Szilárd-féle új zenemegújító tanács tagjaként máris van pár ötlete. 

Mint arról beszámoltunk, Demeter Szilárd kezdeményezésére megalakult az úgynevezett Petőfi Zenei Tanács, melynek feladata, hogy elősegítse a Petőfi Rádió, a Petőfi TV, a Hajógyár és a Magyar Popkulturális Értéktár "minőségelvű megerősítését, ezáltal a magyar popkultúra jobbá tételét". A tanács tagja Kovács Ákos, Bognár Attila, Frenreisz Károly, Müller Péter Sziámi, Both Miklós, Ferenczi György, Gőz László, Nagy Feró, Németh Alajos és Tátrai Tibor.

Az Index ezzel kapcsolatban kérdezte meg Nagy Ferót, aki azt mondta, a magyar zenei élet megújítása a terve, és hogy megújítsák a Petőfi Rádiót. Ennek részeként szerinte több olyan műsorvezető kellene, mint amilyen ő volt (régen ugyanis volt egy Garázs című műsora), ezért

első körben szerinte egy megújult műsorvezetői gárdára van szükség.

Hozzátette, semmi baja a mostani műsorvezetőkkel, csak "jobban el kéne engedni a kezüket, hogy szabadabban garázdálkodhassanak az éterben", ami szerinte a kereskedelmi rádióknál elképzelhetetlen.

Azt is mondta, hogy a kereskedelmi rádiózás egyforma műsorvezetőket teremtett, akiknek azt is előírják, hogy milyen zenét játsszanak, ezért ki kéne fejleszteni egy újabb generációt, a zenekaroknak pedig azt sugallni, hogy minél jobban magyar zenéket csináljanak. "Ne utánozzanak valami angolszász zenét, hanem mutassanak be valami új dolgot, amivel meg lehetne jelenni a világpiacon is" – fejtegette.

Nagy Feró szerint most azok hallhatók a rádióban, ami megfelel a rádiók rotációjának, és "jelenleg egy csomó Erdős Péter dönt arról, hogy mi a jó zene", miközben szabad kezet és teret kéne engedni a tehetséges magyar zenészeknek, akik nem jutnak be a jenlegi rádiókba.

Egyetértett azzal az újságírói felvetéssel is, hogy a hatásos könnyűzene lázadó és szabad, tehát az a parancs se optimális, hogy legyetek úgy szabadok, ahogy mi szeretjük.

Nagy Feró kérdésre azt sem vitatta, hogy a mostani rockzenének is be kellene szólnia a hatalomnak. "De melyiknek?" – tette fel a kérdést, majd kifejtette:

"Az ellen kell lázadni, hogy Európa próbál megregulázni minket, ahogy annak idején a Szovjetunió tette. Az ellen kell lázadni, nem a rendszer ellen, amit a nép megszavazott, és azt mondta, ez legyen.

Lázadhat tőlem, nem baj, az is jó, de a világrend ellen kéne lázadni. Az ellen, hogy én mint férfi jogot kaptam arra, hogy szüljek gyereket. Ez képtelenség, ilyen nincsen. Kaptam egy jogot, amivel nem tudok élni. Ez ellen lázadni kell, ez hülyeség. Az ellen kell lázadni, ami most itt, Európában folyik, de Amerikában is. Itt nem kell letérdelni, nekem nincs lelkifurdalásom a rabszolgák miatt. Akiknek van, azok térdeljenek folyamatosan” – adta ki az ukázt. 

Ezután azt is mondta, hogy a Petőfi Rádiónak az lesz a dolga, hogy egyfajta iskolát csináljon: "Ha nem kötelez minket a hallgatottság, és meglepetésszerű zenét is játszhatunk, akkor kiderül, milyen sok tehetséges, meglepetésszerű zenét játszó zenekar van Magyarországon. Meg kell mutatni őket. Ha ehhez van egy jópofa, nyers műsorvezető, akkor ez elkezd működni.”

A Petőfi Zenei Tanács konkrét működési rendjéről azt mondta: "Kérdezd meg a Demeter Szilárdtól, mert ő a főnök". Hozzátette, ő  úgy gondolja, összejönnek havonta egyszer vagy kétszer, és közösen gondolkodnak azon, mit lehet tenni a Kárpát-medencében zenélő zenekarokért. 

Ami a zenemegújító grémiumban folytatott munkáért járó díjazást illeti, azt felelte, hogy erről egyelőre nem esett szó, de szerinte "Ha mi, profik valamire rászánjuk az időnket, akkor nekünk minden perc pénzbe kerül. Nem szeretnénk megváltani a világot, ahogy tettük ezt fiatalkorunkban ingyen és bérmentve. Szerintem ezért járna valami fizetség."

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.