rés a présen

„A templomtól a diszkóig”

  • rés a présen
  • 2023. március 22.

Zene

Gyetvai Péter zenész

rés a présen: Nem feltétlenül divatos hangszer a harsona. Miért ezt választottad?

Gyetvai Péter: Pedig lehetne divatos is, mert nagyon szép hangszer, de valóban kevésbé ismert, mint például a trombita. Nálunk családilag adott volt a hangszeres zene, apai nagyapám ugyanis trombitás volt. A Vera nagyi meg harmonikaművész, aki apámat családi okok miatt eltiltotta a rézfúvós hangszerektől. Ez később nálam ütött ki. Kilencévesen elkezdtem zeneiskolába járni, ahol természetesen a trombitát választottam, de hamar kiderült, hogy nem az lesz az én hangszerem, és kis keresés után így kötöttem ki a harsonánál. Konziba jártam Budapesten, aztán főiskolára Ausztriában, majd jött a nagybetűs élet.

rap: Húsz éve alakult a Four Bones Quartet, a harsona iránt elkötelezett tagokkal. Hogyan találtatok egymásra?

GYP: A zeneakadémiai évekre nyúlik vissza a megalakulás, ott mindig is voltak kamaracsoportok, onnan indult a baráti együtt zenélés, ami öröm volt, a kvartett meg tisztára olyan, mint egy rockzenekar. A klasszikus gyökerek megmaradtak, de kezdettől fogva el is tértünk azoktól. Nagy lendülettel, rengeteg tervvel és álmokkal vágtunk bele a közös munkába. 2007-ben volt az első igazán feltűnő zenei projektünk Impressziók címmel, amelynek Nagy János zongorista írta a zenéjét, Péterfy Bori is játszott benne és a vizuálja egyedülálló volt. Sikeres volt, de meglepő módon mégis elakadt, talán mert túl formabontónak bizonyult.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.