mi a kotta?

Nem erre szerződtünk

  • mi a kotta
  • 2018. szeptember 30.

Zene

„Joseph Heyden (akár itt Bécsben, akár az uradalomban) naponta délelőtt és délután megjelenik az előszobában, és megtudakolja a zenélésre vonatkozó hercegi parancsot. Türelmesen várakozik, majd pedig a kapott parancsot a többi muzsikussal is közli, s a meghatározott időben nemcsak ő maga jelenik meg pontosan, de erre a többieket is szigorúan rászorítja. Akik pedig elkésnek, vagy éppenséggel elmaradnak, azokat pontosan följegyzi. Abban az esetben pedig, ha a muzsikusok között – várakozás ellenére – civódás, vita vagy egyéb baj kerekednék, azt a másodkarmester lehetőleg simítsa el, hogy a magas Uraság minden apró-cseprő üggyel ne zaklattassék. Amennyiben pedig valami fontosabb dolog történnék, amit Joseph Heyden egymaga megoldani, elegyengetni nem képes, úgy arról a Herceg Úr Őkegyelmességét legalázatosabban tudósítsa.”

1761 májusában sok egyéb mellett erre szerződött az Esterházy Pál Antal herceg szolgálatába szegődő Haydn, és ez a drill utóbb „Fényes” Miklós (metszetünkön) hercegeskedése idején sem szűnt meg. Habár Haydn megbecsültsége mégiscsak enyhített valamit a karnagy és muzsikusai kiszolgáltatottságán, mint arról a zeneszerző baráti életrajz­írója, Georg August Griesinger is bizonyságot adott, ama híres 1772-es esetről beszámolva: „A herceg egy alkalommal szokása ellenére több héttel meg akarta hosszabbítani eszterházai tartózkodását. A gyengéd férjek, megrettenvén a hírtől, Haydnhoz fordultak tanácsért. Haydnnak akkor támadt az az ötlete, hogy ír egy szimfóniát, amelynek előadása során egyik hangszer a másik után sorjában elnémul. A szimfóniát az első adandó alkalommal bemutatták a hercegnek. Minden muzsikus azt az utasítást kapta, hogy mihelyt szólamával végzett, oltsa el a gyertyát, csomagolja össze kottáját, és hangszerét a hóna alá véve távozzék.
A herceg és a többi jelenlévő azonnal megértette a némajátékot, és másnap már parancs is jött az indulásra. Így mesélte el Haydn a Búcsúszimfónia (Abschiedssymphonie) keletkezésének okait.”

A 45-ös sorszámú fisz-moll szimfónia most szombaton a Zeneakadémia Solti Termében köszön majd el tőlünk, miután a MÁV Szimfonikus Zenekar meg a különböző nemzetiségű szólisták a program két Mozart-művét, az Esz-dúr Sinfonia concertantét és a Jeunehomme ragadványnevű zongoraversenyt már előadták (szeptember 1., hat óra). Kedden aztán a búcsú helyett az újratalálkozás élménye vár reánk: már a múlt heti ajánlónkban is szereplő Csordás Klára ugyanis ismét dalestet ad majd. Ezúttal a Magyar Rádió Márványtermében, s az előző koncertjének zsidó kötődésű zeneszerzői közül a két idei évfordulós amerikai, vagyis Gershwin és Bernstein műveit megszólaltatva, méghozzá az ezen a nyáron már ugyancsak többször emlegetett Balog József társaságában (szeptember 4., hét óra). Végül négy Bach-kantáta ígérkezik még erre a periódusra Budapesten, közelebbről a Mátyás-templomban: Pad Zoltán a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát vezényli majd, a Weinen, Klagen, Sorgen, Zagennel nekifohászkodva a csütörtök estének (szeptember 6., nyolc óra).

Neked ajánljuk