Zene

A Kanadából származó énekest az is ismeri, aki nem, két dala, a Diana és a You Are My Destiny olyan örökzöld, ami egész biztosan előkelő helyezést érne el a világ bármely pontján, ha "minden idők legnagyobb slágerei" szavazást rendeznének.

Alison Goldfrappot úgy ismerhettük meg réges-régen, mint neves elektronikus zenei előadók szinte éteri hangú háttérvokalistáját ...

Titkok és meglepetések meleg-ágya Szeged: most az derült ki, hogy a Szegedi Jazz Napok él és virul - volt ugyan a múlt évben is, amikor garbarekes plakátok lepték el a várost.

Gyere velem operába! Ezt a barátságos címet viselte Abody Béla 1973-as könyve, amelynek lapjain a mára elhalványult emlékezetű literátor, kabarettista (és entellektüel óriáscsecsemő) szórakoztató kalandtúrát vezetett az operajátszás és -történet vadregényes tájaira.

Dohnányi Ernő zenéje a kedélyes marhaság kategóriájába esik. Semmire sem kötelező fordulatokkal, elmondhatatlanul banális szólamvezetéssel elállott muzsika, csupa másoktól elorzott közhely...

A főművekkel nincs baj, azokról "mindent" tudunk. De mi van a ritkán játszott darabokkal?

Nemrég látott napvilágot a BMC gondozásában Klukon Edit és Ránki Dezső négykezes, illetve kétzongorás lemeze.

visszhang

Szalóki Ági lemeze mindenképpen meglepetés, most nem számít, hogy az autentikus Ökrös együttesben vagy az elszabadult Besh o droMban szerettük-e jobban.

Megnyugtató kudarc. Ilyen következetesen mellétrafálni ugyanis nem lehet másként, csakis tehetséggel. Cameron Crowe tehetsége ugyanúgy vitathatatlan, mint mostani masszív melléfogása.

Amióta szó szerint, azaz fizikailag értendő, hogy "színház az egész világ", legföljebb azon csodálkozom, hogy az ablakom alatt, valamelyik Duna-parti hajókikötő stégen miért nem rendeztek még színielőadást. Úgy adja magát pedig.

Nyolc kis kritika

Susheelával tele most a sajtó, őt látom az októberi Folk Roots és a novemberi Blue Rhythm borítóján, és alighanem folytatható lenne még e sor.

Hiába a nyilvános gyónások, kitárulkozó önvallomások és coming outok dömpingje, azért mégiscsak nehéz előlépni a sötétből, áttörni a hallgatás falát és fölvállalni, hogy - hát igen, szóval - szeretjük az operettet.