Nincs malaca - Chris Noonan: Miss Potter (film)

  • - kg -
  • 2007. június 14.

Zene

Mielőtt még a peronokat elborító gőzfelhőben szemérmes csókban forrna össze a szerelmesek ajka, ugyanezen ajkakon aggodalmas szavak szövődnek. De uram, esőben, kabát nélkül! Még megfázik nekem! - tör ki a kipirult kisasszonyból az aggódás, de a kabáttalan úriembernek aztán mondhatja, némi permet - különösen egy angolnak, különösen szerelem idején - mit árthat!

Mielőtt még a peronokat elborító gőzfelhőben szemérmes csókban forrna össze a szerelmesek ajka, ugyanezen ajkakon aggodalmas szavak szövődnek. De uram, esőben, kabát nélkül! Még megfázik nekem! - tör ki a kipirult kisasszonyból az aggódás, de a kabáttalan úriembernek aztán mondhatja, némi permet - különösen egy angolnak, különösen szerelem idején - mit árthat! Sokan gondolkodtak ily naivan a viktoriánus angol regényhősök közül, és a gyakorlott olvasó rögtön tudta: ha hamarább nem is, a történet kétharmadánál biztosan felhangzanak az első köhögőrohamok, a szerelem pirospozsgás virágai helyett pedig lázrózsák fogják színezni a történetből tüdőgyulladással kiírt hős orcáit. Szép, szép, hát még milyen szép lenne, ha mindezt filmen is lehetne. Chris Noonan, a Babe című malacmozi rendezője úgy gondolta, lehet. Így aztán a Miss Potter leginkább azon áll vagy bukik, hogy komolyan vehető-e a fenti peron-csók és a hozzá tartozó viktoriánus tüdőgyulladás, mert ha nem, az sem segít, ha körmünk szakadtáig bizonygatjuk, hogy mindez így történt. Kételkedni mindenesetre semmi okunk (hacsak nem a csók hosszát illetően), az említett peronon ugyanis az angol irodalom jeles alakjai; Beatrix Potter írónő, minden bizonnyal a világ mindmáig legsikeresebb gyerekkönyvszerzője és az ő kiadója, Norman Warne csókolóznak. Ami nagyon is rendjén való, mert Warne úr és Miss Potter már jó ideje kerülgetik egymást, kapcsolatuk ugyanis a hölgy könyveinek kiadásával vette kezdetét. E tettükkel először a női szerepeket szűken mérő viktoriánus korszellemmel mentek szembe, de dacoltak a házasság intézményével is, mely dörgedelmes szülői szóval tiltotta, hogy egy úrilány a magasról lenézett kereskedői kaszt egyik tagjával kösse össze az életét. Az érvényesülés és a szerelem előtt tornyosuló akadályok tehát kellő időben formát öltenek, miként Potter kisasszony teremtményei is: Nyúl Péter és a többi mesebeli jószág alaposan kihasználja az animációs technikákat, és ha a dramaturgia úgy kívánja, kikacsintanak a rajzlapról. Kedves pillanatok ezek, sőt hasznosak is, hisz a megelevenedő mesefigurák mégsem önálló teremtmények, hanem Beatrix lelkiállapotainak hű szemléltetői. És meg kell hagyni, Nyúl Péter és Kacsa Jolán sokkal természetesebb, mint akár a címszerepet játszó Renée Zellweger, akár a kiadót alakító Ewan McGregor, akik mindvégig úgy viselkednek, mintha az Értelem és érzelem musicalváltozatában szerepelnének. Paradox módon Miss Potter teremtményeinek ilyetén sikere egyben a Miss Potter-film csődje is. Ami kevés feszültséget a film kitermel magából, az is mindössze abból a félelmünkből ered, hogy az élő szereplők egyszer csak dalra fakadnak.

Forgalmazza az SPI

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.