mi a kotta?

Nokedli

  • mi a kotta
  • 2017. június 11.

Zene

„Talán furcsán hangzik, de megvallom, hogy a balett meg­írására A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operám mellőzése adott impulzust. Ez a munkám tudvalevőleg egy operapályázaton megbukott. Színrehozatalának legnagyobb akadálya az volt, hogy a cselekmény csupán két személy lelki konfliktusát adja, és a zene is csak ennek elvontan egyszerű ábrázolására szorítkozott. A színpadon semmi más nem történik. Első operámat annyira szeretem, hogy amikor Balázs Bélától a táncjáték szövegét megkaptam, rögtön arra gondoltam, hogy a balett látványosságával, színes, gazdag, változatos történeteivel lehetővé fogja tenni, hogy két művem egy estén kerüljön színre. Azt hiszem, fölösleges hangsúlyoznom, hogy a balett ma már éppen olyan közel áll hozzám, mint az operám. A táncjáték megkomponálását még a háború előtt kezdtem meg, ezután hosszú időre abbahagytam. Sok izgalmon mentem keresztül. A tavalyi évadban Strasser István bemutatta Két portré című szimfonikus művemet, melyek közül a másodikat (A torz) először hallottam ezúttal zenekartól. Ekkor kaptam inspirációt A fából faragott királyfi partitúrájának folytatásához, és rövid időn belül be is fejeztem azt.”

Pont száz éve, A fából faragott királyfi 1917. május 12-i ősbemutatója előtt adta ki Bartók Béla ezt a szerzői nyilatkozatot, amelyből jól kihallható, hogy a táncjáték elsődlegesen a Kékszakállú operai útját megkönnyítendő született. A premieren mégsem azzal párban került a közönség elé A fából faragott királyfi, amelynek kottaanyagába a korabeli muzsikusok gúnyos és helyenként egyenesen trágár megjegyzéseket firkáltak bele. „Nokedli”, áll egy helyütt, míg másutt a „vége a zagyvaléknak” beírás olvasható a muzeális kottákban mindmáig. A táncjáték ezen a héten sem a Kékszakállú, hanem a másik Bartók-táncmű, A csodálatos mandarin társaságában válik megtekinthetővé, de persze immár sokkalta műértőbb muzsikusok előadásában: Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjein, Gergye Krisztián Társulatának produkciójával egyetemben (Nemzeti Hangversenyterem, május 12. és 13., háromnegyed nyolc, 14., fél négy).

Bartókkal ellentétben Bellininek nemigen volt oka az operai sikertelenségre panaszkodni, így A puritánok 1835-ös párizsi ősbemutatója is igazi zeneszerzői megdicsőülés volt – a legutolsó, a még ugyanabban az évben, 33 esztendősen elhunyt Maestro (képünkön) életében. A bel canto e mintadarabját, amely a tenoristától nemcsak magas C-t, de Ciszt, D-t, sőt még egy F-et is követel, most Némedi Csaba fél­szcenírozásában láthatjuk és hallhatjuk a Müpában: Riccardo Frizza vezényletével, a Pannon Filharmonikusok kíséretében, nemzetközi szereposztással (Nemzeti Hangversenyterem, május 18., hét óra). Aztán túl aktuális ajánlónk határain, jövő vasárnap újra meghallgathatjuk Jessica Prattet és kollégáit.

De jön még hozzánk ezen a héten Piotr Anderszewski, Gidon Kremer és Cameron Carpenter is, ám az ő koncertjeikért ezúttal lapozzanak inkább komolyzenei mellékletünk már-már tengerikígyót idézően hosszú ajánlójához!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.