"Ő épp A Jedi visszatér zenéjét írta, és egyik nap megjegyezte, hogy van pár mókás dala"

  • Soós Tamás
  • 2019. június 21.

Zene

A legendás filmzeneszerző, John Williams fia, de leginkább a Toto énekeseként ismert, mely együttessel június 27-én újra elhozza Budapestre a nyolcvanas évek meghatározó slágereit. Joseph Williamsszel a Csillagok háborújáról, a zenekar körüli tragédiákról és a Michael Jackson elleni rádiós bojkottról is beszélgettünk.

Magyar Narancs: Ilyen családfával elkerülhetetlen volt, hogy zenész legyen?

Joseph Williams: Nem is kérdés. Édesapám zeneszerző, édesanyám táncos-színész, úgyhogy már a hasában is folyton zenét hallgattam. Fel sem merült, hogy ügyvéd vagy orvos legyek.

MN: Milyen volt John Williams fiaként felnőni? Lefekvéskor a Star Warst dúdolta altatónak?

JW: Pontosan. Amíg kicsi voltam, apám otthonról dolgozott, és mindnyájunkkal megosztotta, amit írt éppen. Legyen az A cápa, az Indiana Jones vagy az E.T., mindig hallottunk belőle részleteket. De nemcsak kisgyerekként, a húszas éveim elején is sok időt töltöttem apámmal, a dalszerzésről és a stúdiómunkáról akartam minél többet megtanulni tőle. Ő épp A Jedi visszatér zenéjét írta, és egyik nap megjegyezte, hogy van pár mókás dala, nincs-e kedvem szöveget írni hozzájuk, amelyet aztán lefordítanának valami idegen „Star Wars-nyelvre”.

false

 

Fotó: Wikipédia

 

Hogyne lett volna – így született meg a testmozgás előnyeiről szóló Lapti Nek, szerény hozzájárulásom az eredeti A Jedi visszatérhez. (George Lucas az 1997-es, felújított változatban a jóval kevésbé funkys Jedi Rocksra cserélte Jabba kedvenc diszkóslágerét, így a Lapti Nek csak az eredeti filmben hallható – S. T.)

MN: A szülők elleni lázadásból lett rockénekes?

JW: Eredetileg én is énekes-táncos akartam lenni, mint édesanyám. Úgy is vágtam neki az éneklésnek, hogy majd Broadway-karriert csinálok, de aztán beválogattak háttérénekesnek Jeffrey Osborne zenekarába, amellyel laza, szerelmes r&b-t játszottunk. Ez volt az első fizetős koncertmelóm – és azonnal megfogott. Szerencsém is volt, mert míg Osborne-nal turnéztam, behívtak a Totóhoz egy meghallgatásra. Előtte már kiadtam egy szólólemezt, szóval tudták, hogy érdekel a popzene, de így is nagy lépés volt, hogy egyik napról a másikra a világ egyik legsikeresebb zenekarában találtam magam.

A teljes interjút a Magyar Narancs legfrisebb számában olvashatja. A lap már kapható az újságárusoknál vagy előfizethet rá itt.

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.