mi a kotta?

Őkegyelmessége

  • mi a kotta
  • 2019. november 3.

Zene

„Hétéves koromban a Hainburgon átutazó Reutter karnagy úr véletlenül hallotta gyenge, de kellemes hangomat. Azonnal magához vett a [bécsi] muzsikaházba, ahol az éneklés mellett igen jó mesterektől zongorát és hegedűt tanultam. A Szent István-székesegyházban és az udvarnál egyaránt nagy sikerrel énekeltem a szoprán szólamot 18 éves koromig, amikor végül is elvesztettem a hangom. Nyolc teljes évig kellett ezután az ifjúság tanításából szűkösen tengődnöm. NB. ebben a nyomorúságos robotban sok zseni megy veszendőbe, nem lelvén időt a tanulásra. Fájdalom, magam is tapasztaltam ezt, és még ennyit sem tudnék, ha zeneszerzői buzgalmamat annak idején meg nem toldom az éjszakával. Szorgosan írtam, de kellő felkészültség nélkül, mígnem abban a szerencsében részesültem, hogy a zeneszerzés valódi alapjait az akkoriban Bécsben tartózkodó, hírneves Porpora úrnál elsajátíthattam. Végül a megboldogult Fürnberg úr ajánlása révén (akinek különös kegyét élveztem) Morzin gróf úrhoz kerültem, mint karmester, tőle pedig a Herceg Úr Őkegyelmességéhez, akinek szolgálatában élni és meghalni kívánok.”

Joseph Haydn már meglett emberként foglalta össze ekképp a nagyvilág számára a maga pályaindulását, természetesen még mindig Esterházy őkegyelmessége zenekarának élén működve. Valamikor e sorsfordító szolgálatba lépés táján, kevéssel utána vagy talán kevéssel előtte született meg a 20. szimfónia, amelynek C-dúr hangzatai a Budapesti Fesztiválzenekar és Takács-Nagy Gábor immár hagyományos Haydn–Mozart-koncertjeit indítják majd (Zeneakadémia, október 4., háromnegyed nyolc; október 5., fél négy). A szólista a második számmal, Mozart úgynevezett „Jeunehomme” (valójában inkább Jenamy) zongoraversenyével fog elénk lépni, majd helyet foglalni a pódiumon: ő nem más, mint a nagyszerű Jean-Efflam Bavouzet lesz.

Ha már e hírneves vendégnél járunk, hát említsük meg mindjárt az elkövetkező napok sűrű programjából azt az eseményt, ahol egy másik világraszóló nagyság fellépése vár reánk. Újra zongorakíséretes dal- és áriaestet ad ugyanis Budapesten legkedvesebb veterán basszistánk, a képünkön is oly elegáns Ferruccio Furlanetto (Erkel Színház, október 7., fél nyolc). Meghirdetett műsorán többek között A halál dalai és táncai című Muszorgszkij-ciklus is szerepel: ezt már hallhattuk tőle koncerten, hideglelősen pazar élmény volt.

Mivel kivételesen módunkban áll a rovat olvasóit a Hangadó melléklet hosszú-hosszú ajánlójához udvariasan áttessékelni, így itt most már csupán egyetlen eseményt hirdetnénk, ám azt fennen és kegyeletes serénységgel. Vasárnap este ugyanis a tavaly februárban, vagyis 600 napja elhunyt Melis László életművének reprezentatív foglalatát ígéri az az emlékkoncert, amelyen a néhai zeneszerző seregnyi barátja, művészkollégája vállalt fellépést (Budapest Music Center, október 6., fél nyolc). Csúsztatott palacsinta és Anton Webern a Hortobágyon – sok más mellett ezek a kompozíciók is megszólalnak majd, hiszen a megemlékezés magától értetődő módon Melis László humorát is elénk fogja idézni.

 

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.