mi a kotta?

Őkegyelmessége

  • mi a kotta
  • 2019. november 3.

Zene

„Hétéves koromban a Hainburgon átutazó Reutter karnagy úr véletlenül hallotta gyenge, de kellemes hangomat. Azonnal magához vett a [bécsi] muzsikaházba, ahol az éneklés mellett igen jó mesterektől zongorát és hegedűt tanultam. A Szent István-székesegyházban és az udvarnál egyaránt nagy sikerrel énekeltem a szoprán szólamot 18 éves koromig, amikor végül is elvesztettem a hangom. Nyolc teljes évig kellett ezután az ifjúság tanításából szűkösen tengődnöm. NB. ebben a nyomorúságos robotban sok zseni megy veszendőbe, nem lelvén időt a tanulásra. Fájdalom, magam is tapasztaltam ezt, és még ennyit sem tudnék, ha zeneszerzői buzgalmamat annak idején meg nem toldom az éjszakával. Szorgosan írtam, de kellő felkészültség nélkül, mígnem abban a szerencsében részesültem, hogy a zeneszerzés valódi alapjait az akkoriban Bécsben tartózkodó, hírneves Porpora úrnál elsajátíthattam. Végül a megboldogult Fürnberg úr ajánlása révén (akinek különös kegyét élveztem) Morzin gróf úrhoz kerültem, mint karmester, tőle pedig a Herceg Úr Őkegyelmességéhez, akinek szolgálatában élni és meghalni kívánok.”

Joseph Haydn már meglett emberként foglalta össze ekképp a nagyvilág számára a maga pályaindulását, természetesen még mindig Esterházy őkegyelmessége zenekarának élén működve. Valamikor e sorsfordító szolgálatba lépés táján, kevéssel utána vagy talán kevéssel előtte született meg a 20. szimfónia, amelynek C-dúr hangzatai a Budapesti Fesztiválzenekar és Takács-Nagy Gábor immár hagyományos Haydn–Mozart-koncertjeit indítják majd (Zeneakadémia, október 4., háromnegyed nyolc; október 5., fél négy). A szólista a második számmal, Mozart úgynevezett „Jeunehomme” (valójában inkább Jenamy) zongoraversenyével fog elénk lépni, majd helyet foglalni a pódiumon: ő nem más, mint a nagyszerű Jean-Efflam Bavouzet lesz.

Ha már e hírneves vendégnél járunk, hát említsük meg mindjárt az elkövetkező napok sűrű programjából azt az eseményt, ahol egy másik világraszóló nagyság fellépése vár reánk. Újra zongorakíséretes dal- és áriaestet ad ugyanis Budapesten legkedvesebb veterán basszistánk, a képünkön is oly elegáns Ferruccio Furlanetto (Erkel Színház, október 7., fél nyolc). Meghirdetett műsorán többek között A halál dalai és táncai című Muszorgszkij-ciklus is szerepel: ezt már hallhattuk tőle koncerten, hideglelősen pazar élmény volt.

Mivel kivételesen módunkban áll a rovat olvasóit a Hangadó melléklet hosszú-hosszú ajánlójához udvariasan áttessékelni, így itt most már csupán egyetlen eseményt hirdetnénk, ám azt fennen és kegyeletes serénységgel. Vasárnap este ugyanis a tavaly februárban, vagyis 600 napja elhunyt Melis László életművének reprezentatív foglalatát ígéri az az emlékkoncert, amelyen a néhai zeneszerző seregnyi barátja, művészkollégája vállalt fellépést (Budapest Music Center, október 6., fél nyolc). Csúsztatott palacsinta és Anton Webern a Hortobágyon – sok más mellett ezek a kompozíciók is megszólalnak majd, hiszen a megemlékezés magától értetődő módon Melis László humorát is elénk fogja idézni.

 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.