Oscar-jelölt: Fű alatt (Joan Stein: One Day Crossing)

  • - bori -
  • 2001. március 8.

Zene

Miközben legszebb reményeink a porba hulltak, sem az angolszász filmek között versenyző Szabó István-filmet, sem a külföldi mezőnyben indított Glamourt nem nominálták Oscarra, addig - fű alatt - a rövidjátékfilm kategóriában befutott egy félig-meddig magyar film.napfény ízéhez hasonlóan a One Day Crossing története is Magyarországon játszódik, 1944 hírhedt októberi vasárnapján, Horthy balvégzetű kiugrási kísérlete és a nyilas puccs idején. Viszont Szabó művével ellentétben - és némiképp meglepő módon - magyarul beszélő, angol feliratos a film, magyarok játszanak benne, és a kitűnő Nagy ndrás fotografálta (pénzről most ne beszéljünk).
rendező, Joan Stein amerikai, közgazdaságtanból diplomázott, és programozóként dolgozott, amíg Budapestre nem került egy amerikai cég tanácsadójaként. kkor tört ki a délszláv háború, Joan nem tudta tétlenül szemlélni a tőlünk néhány órányira folyó borzalmat, önkéntes segítőnek jelentkezett egy menekülttáborba, és az otthonukból elűzött, családjukat elvesztett, megerőszakolt horvát asszonyok történeteit lejegyezve jutott arra az elhatározásra, hogy filmet készítsen róluk. z 1995-ös Reap the Whirlwind - Women on the Road to Surviving című dokumentumfilm után már nem volt megállás a lejtőn, beiratkozott a Columbia rendezői szakára, közben készített egy rövidjátékfilmet (Fault Line), és bekaszált egy tízezer dolláros ösztöndíjat, amelyből megrendezhette diplomamunkáját, a One Day Crossingot.

Fekete-fehér, amerikai film a holokausztról - nézzék el nekem, ha rögtön a South Park-os csávók önjellemzése jutott eszembe róla, miszerint: "Mi voltunk az egyetlenek, akik nem leszbikusokról akartunk fekete-fehér filmet forgatni" (lásd Para-Kovács dolgozatát az előző számban). Ez a coloradói egyetemen volt, a Columbián a leszbikusok helyett kéretik holokausztot érteni, a többi stimmel.

De legyünk méltányosak. rra a kérdésre, hogy mi köze van neki a mi nyilasainkhoz, zsidóinkhoz és októberi vasárnapunkhoz, Joan Steinnek nagyon jó válasza van: szülei és kiterjedt családjának más tagjai Budapesten élték vagy nem élték túl az inkriminált eseményeket. film középpontjában fiatal házaspár áll, akik hamis papírokkal próbálják átvészelni a nehéz időket; az asszony Sára helyett most a Tereza nevet viseli, Benjámin nevű kisfiukat pedig Péternek szólítják. z apa - egy merész akció során - nyilas egyenruhában szabadítja meg a deportálásba induló árvaházi gyerekeket, majd utcai tűzharcba keverednek, ahonnét egyetlen kisfiút sikerül kimentenie. gyerek épp annyi idős, mint az ő fiuk, és szintén Benjámin. z anya hallani sem akar arról, hogy egy idegen fiú bújtatásával veszélyeztessék saját gyerekük túlélését, ultimátumot ad a férjének, hogy egy napon belül vigye el a másik Benjámint. Sára-Tereza éppen a katolikus templomban teljesíti vallási és szerepjátszási kötelezettségeit, amikor a rádióban felhangzik Horthy proklamációja, boldogan siet haza, de közben a két gyerek elindult, hogy megkeresse Benjámin anyukáját. Ezalatt a nyilasok magukhoz ragadják a hatalmat, és elszabadul a pokol. z anya magához veszi a hamis keresztleveleket, és miközben kétségbeesetten keresi a fiát, beleütközik a Duna-partra terelt zsidók menetébe: az övé nincs köztük, de a másik Benjámin és az anyja igen. Egy pillanat alatt kell eldöntenie, hogy megmenti, vagy sorsára hagyja az idegen kisfiút.

főszerepet a gyönyörű Marozsán Erika játssza, aki a Szomorú vasárnap című német filmhez köthető kiugrása óta ígéretes nemzetközi karrier elé néz. Nekünk nincs is más dolgunk, mint hogy drukkoljunk neki, és várjuk az Oscar-osztást, ahol a One Day Crossing révén nekünk is leeshet egy szobor.

- bori -

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.