Oscar-jelölt: Fű alatt (Joan Stein: One Day Crossing)

  • - bori -
  • 2001. március 8.

Zene

Miközben legszebb reményeink a porba hulltak, sem az angolszász filmek között versenyző Szabó István-filmet, sem a külföldi mezőnyben indított Glamourt nem nominálták Oscarra, addig - fű alatt - a rövidjátékfilm kategóriában befutott egy félig-meddig magyar film.napfény ízéhez hasonlóan a One Day Crossing története is Magyarországon játszódik, 1944 hírhedt októberi vasárnapján, Horthy balvégzetű kiugrási kísérlete és a nyilas puccs idején. Viszont Szabó művével ellentétben - és némiképp meglepő módon - magyarul beszélő, angol feliratos a film, magyarok játszanak benne, és a kitűnő Nagy ndrás fotografálta (pénzről most ne beszéljünk).
rendező, Joan Stein amerikai, közgazdaságtanból diplomázott, és programozóként dolgozott, amíg Budapestre nem került egy amerikai cég tanácsadójaként. kkor tört ki a délszláv háború, Joan nem tudta tétlenül szemlélni a tőlünk néhány órányira folyó borzalmat, önkéntes segítőnek jelentkezett egy menekülttáborba, és az otthonukból elűzött, családjukat elvesztett, megerőszakolt horvát asszonyok történeteit lejegyezve jutott arra az elhatározásra, hogy filmet készítsen róluk. z 1995-ös Reap the Whirlwind - Women on the Road to Surviving című dokumentumfilm után már nem volt megállás a lejtőn, beiratkozott a Columbia rendezői szakára, közben készített egy rövidjátékfilmet (Fault Line), és bekaszált egy tízezer dolláros ösztöndíjat, amelyből megrendezhette diplomamunkáját, a One Day Crossingot.

Fekete-fehér, amerikai film a holokausztról - nézzék el nekem, ha rögtön a South Park-os csávók önjellemzése jutott eszembe róla, miszerint: "Mi voltunk az egyetlenek, akik nem leszbikusokról akartunk fekete-fehér filmet forgatni" (lásd Para-Kovács dolgozatát az előző számban). Ez a coloradói egyetemen volt, a Columbián a leszbikusok helyett kéretik holokausztot érteni, a többi stimmel.

De legyünk méltányosak. rra a kérdésre, hogy mi köze van neki a mi nyilasainkhoz, zsidóinkhoz és októberi vasárnapunkhoz, Joan Steinnek nagyon jó válasza van: szülei és kiterjedt családjának más tagjai Budapesten élték vagy nem élték túl az inkriminált eseményeket. film középpontjában fiatal házaspár áll, akik hamis papírokkal próbálják átvészelni a nehéz időket; az asszony Sára helyett most a Tereza nevet viseli, Benjámin nevű kisfiukat pedig Péternek szólítják. z apa - egy merész akció során - nyilas egyenruhában szabadítja meg a deportálásba induló árvaházi gyerekeket, majd utcai tűzharcba keverednek, ahonnét egyetlen kisfiút sikerül kimentenie. gyerek épp annyi idős, mint az ő fiuk, és szintén Benjámin. z anya hallani sem akar arról, hogy egy idegen fiú bújtatásával veszélyeztessék saját gyerekük túlélését, ultimátumot ad a férjének, hogy egy napon belül vigye el a másik Benjámint. Sára-Tereza éppen a katolikus templomban teljesíti vallási és szerepjátszási kötelezettségeit, amikor a rádióban felhangzik Horthy proklamációja, boldogan siet haza, de közben a két gyerek elindult, hogy megkeresse Benjámin anyukáját. Ezalatt a nyilasok magukhoz ragadják a hatalmat, és elszabadul a pokol. z anya magához veszi a hamis keresztleveleket, és miközben kétségbeesetten keresi a fiát, beleütközik a Duna-partra terelt zsidók menetébe: az övé nincs köztük, de a másik Benjámin és az anyja igen. Egy pillanat alatt kell eldöntenie, hogy megmenti, vagy sorsára hagyja az idegen kisfiút.

főszerepet a gyönyörű Marozsán Erika játssza, aki a Szomorú vasárnap című német filmhez köthető kiugrása óta ígéretes nemzetközi karrier elé néz. Nekünk nincs is más dolgunk, mint hogy drukkoljunk neki, és várjuk az Oscar-osztást, ahol a One Day Crossing révén nekünk is leeshet egy szobor.

- bori -

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.