Mindenki szeretné egymást – Ozora és a betiltás

Zene

Az illetékes jegyző tegnap betiltotta az O.Z.O.R.A. fesztivált. Fesztiválturistákat és egy szervezőt kérdeztünk a helyzetről és a kilátásokról.

„Ha a kötelezően bevont szakhatóságok közül akár egy szakhatóság megtagadja a szakhatósági hozzájárulás kiadását, a jegyző nem tud mást csinálni, mint egyszerűen elutasítja a kérelmet. Én emiatt hoztam meg a kérelemelutasító határozatot. A szervezők ezt követően éltek fellebbezési jogukkal a Fejér Megyei Kormányhivatal felé. A fesztivál területén már most is több ezren tartózkodnak. Az, hogy nincs engedély, azt jelenti, hogy zeneszolgáltatást nem nyújthatnak, ha egy adott helyszínen – színpadnál – 1000 embernél több tartózkodik egyidejűleg” – mondta el dr. Kardos Tamás jegyző, aki egy nappal az O.Z.O.R.A. fesztivál megnyitása előtt végül nem adta ki az engedélyt a „zenés-táncos rendezvény” megtartására.

Auer Kata, aki a fesztiválozók egyike lenne, a mostani döntés ellenére is lemenne a fesztiválra: „Mélységesen fel vagyok háborodva, hogy teljesen negatívan állítják be az egészet, és hogy egy nappal előtte tagadták meg az engedélyeket. Ebben érzek egy direkt dolgot. Képzelj el egy olyan fesztivált, ahol nincs reklám, aminek egyébként napi szinten 24 órában ki vagy téve, minden természetes anyagból van, mindenki szereti a másikat, hippi családok vannak lent, a való világból jó elmenni egy hétre. Barátaim, akik 10 éve járnak Ozorára, mindenki le van döbbenve, hogy miként lehet ezt ellehetetleníteni ennyire. Azon a véleményen vannak, hogy amíg nem mondják azt, hogy márpedig ide embert nem fognak beengedni, addig mindenki lemegy, kempingezik, kitartanak Ozora mellett.”

Mennek vagy maradnak?

Mennek vagy maradnak?

Fotó: MTI – Beliczay László

„Tavaly egész Ozora úgy robbant be a médiába, mint egy drogfesztivál” – kezdi egy neve elhallgatását kérő fesztiválozó. „Hatszor voltam a fesztiválon, annak ellenére, hogy a goa szubkultúrával, életmóddal, az itt lévő emberekkel, drogfogyasztással, sem az ezoterikus, sem az anarchista stb. szemléletmóddal nem tudok azonosulni. De a fesztiválon ezekből az elvekből teljesen jó és kellemes atmoszféra áll össze. Ez eléggé intakt szféra, nem hatoltak be a reklámok, nincs kommercializálódás. Sok goafesztivál van a világon, volt rá precedens, hogy hova vezethet az évenkénti rendőri jelenlét. A hippiközösség olyan, hogy nem megy oda, ahol vegzálás van. Most is 26 embert elvezettek, többségük külföldi. Ha idén ezt át is nyomják, jövőre nem hiszem. Egyébként abszolút értem az állam, a hatóságok hozzáállását is. Persze, a Szigeten vagy a Soundon is el lehetne csípni ugyanennyi füvet…”

A kedden kezdődő fesztivál résztvevői már szombat óta a helyszínen vannak, a szervezők pedig hónapokkal ezelőtt elkezdték a szükséges engedélyek kikérését. A mostani döntés előtt azonban ők is értetlenül állnak. „A döntés konkrét okát nem sikerült kihámoznom a 13 oldalas rendőrségi határozatból” – mondta Molnár Ádám, a rendezvény szóvivője. „Teljes mértékben időben, tudtommal már május 6-án elkezdtük az engedélyezést. Arra a kérdésre, hogy az előző 10 fesztivállal ellentétben vajon idén mit talált problémának a szakhatóság, csak annyit tudtak mondani, hogy ezt a rendőrségtől kellene kérdezni. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság kérdésünkre azonban kijelentette, hogy közigazgatási szakhatósági vélemény eredményeiről nem adhat ki tájékoztatást. A biztonsági őrök és a rendőrök azonban súrlódásmentesen együttműködnek. Valamilyen okból azonban nem tartották megfelelőnek a rendezvény biztosítását, holott a biztonságot ellátó cég nagy tapasztalattal rendelkezik. Teljesítettünk minden szempontot, ezért mindegyik szakhatóság megadta az engedélyt. Elvi esetben a rendőrség is, aztán végső határozatában elutasította.”

A goás közösség pletykái persze nem tartják véletlennek a tavalyi és idei eseményeket sem: „Belterjes információ, hogy ezt a fesztivált elejétől kezdve ugyanazok szervezték: Buborék Balázs és csapata. A hely pedig tulajdonképpen egy magántulajdonú legelő. A javarészt külföldieket vonzó fesztivál jó lehetőség volt, hamar be is futott, fel lehetett verni az árakat, kezdett kiépülni az infrastruktúra, épületek. A helyiek is örültek, mi beszélgettünk is velük, sok munkát ad nekik a fesztivál, kivonulnak kajáldákkal, kondérokkal, a helynek a megalkotásában is részt vesznek. Tök jó szimbiózis alakult ki a helyiek és a fesztivál szervezői közt” – mesélik. „Minden évben kint voltak rendőrök: soha nem bántottak senkit, nem szóltak, nem indítottak eljárásokat. Évekig így működött, Ozora valamilyen szinten tényleg állam az államban volt. Annak ellenére, hogy sokszor akár a sátrak mellett volt egy tábla: „we need LSD, mushroom, we sell mescalin”. Abszolút nyíltan ment ez, erre repült rá tavaly a Hír TV. Hogy miért pont 2012-ben lett? Az egész magyar úgynevezett goaközösség (pár ezer ember) egybehangzóan azt az álláspontot képviseli, hogy azért kezdődött a rendőri problémázás, mert szervezőváltás volt. Ezek pletykák, nem mondja ki senki nyíltan, de ezek terjednek itt az emberek között. 2011 vége felé összevesztek Buborék Balázsék meg a tulajdonos, ekkor került a mostani szervezőgárda ide, akik összerakták ugyanazokat a szegmenseket. Csak annyi történt, hogy ők kevésbé tudtak közös nevezőre jutni a hatóságokkal.”

Egyelőre Ozorán gyűlnek a fesztiválozók, a szervezők a fellebbezés elbírálására várnak. „Jelen pillanatban ott tartunk, hogy a megfelelő kormányhivatalnál beadtuk a fellebbezést a döntés ellen, és természetesen teljes üzemmódban mindenki úgy készül, hogy hatkor megtarthatjuk a grandiózus nyitóünnepséget. A koncerteken kívül pedig gyerekprogramoktól elkezdve rengeteg egyéb kulturális, színházi program is várható” – mondta Molnár Ádám.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.