mi a kotta?

Pálcalovagok

  • mi a kotta
  • 2012. november 11.

Zene

"Zseniális ember, de rossz tanár volt. Eleinte minden két hétben egyszer volt kompozíció órám nála. Megnézte a munkáimat, lejátszotta zongorán, kijavította, majd megbeszéltük őket. Fantasztikusan tudott lapról olvasni. Szélsebesen megértett mindent, amit leírtam, teljesen mindegy volt, milyen szörnyűségesen firkáltam a papírra.

Néhány hónappal később azonban azt mondta: 'Hívjál fel, ha írtál valamit!' Fatális pedagógiai hiba volt, egyre kevesebbet dolgoztam. A második évben már csak három órám volt nála. Ugyanez volt a hozzáállása a zongoraoktatáshoz is: "Hívjatok fel, ha valamit begyakoroltatok!" - mondogatta a tanítványainak. Ha aztán tényleg tanított, félretolta a diákot a billentyűktől, és maga játszotta el a darabot." Solti György emlékezett vissza ekképpen páratlan és lusta zeneakadémiai mesterére, Dohnányi Ernőre, s a magyar zenei képzés e két büszkeségének neve a héten három alkalommal is egymás mellé kerül. Merthogy a Budapesti Fesztiválzenekar, mely együttes Solti utolsó éveiben mind szorosabb munkakapcsolatba került a nyugati világ leggyorsabb pálcáját forgató dirigenssel, három koncerttel kíván tisztelegni a karmester emléke előtt, s e koncertek első részét éppenséggel Dohnányi Ernő művei alkotják majd. A Fischer Iván által vezényelt programokon versenymű gyanánt a magyarban Hull a pelyhes fehér hó cím alatt ismeretes összeurópai dalocska parádés variációi hangzanak majd fel (Változatok egy gyermekdalra)Várjon Dénes zongoraszólójával (Nemzeti Hangversenyterem, október 12. és 13., háromnegyed nyolc, október 14., fél négy).

Solti György mint a királynő hű alattvalója büszkén viselte a Sir címet, s a Brit Birodalom Érdemrendjének egy másik, hasonlóan dekorált kiválósága elevenen is megjelenik előttünk az elkövetkező napokban. A hetvenévesen is váltig fáradhatatlan John Eliot Gardiner pár évvel ezelőtti, csodálatos Bach-koncertjét követően, ezúttal Beethoven Missa solemnisét adományozza a budapesti közönségnek (Nemzeti Hangversenyterem, október 15., fél nyolc). A szabad idejében észak-dorseti biofarmját irányító zenészlegenda két saját alapítású historikus együttesével érkezik hozzánk: a Forradalom és Romantika Zenekarával és az immár az ötvenhez közelítő, csodálatos Monteverdi Kórussal.

A hét végével elérkezik az új évad első HD-közvetítése a Metropolitan Operából, könnyed felütéssel Donizetti örök-friss vígoperáját, a Szerelmi bájitalt előadva. A cselekmény kezdetén Trisztán és Izolda történetét olvasgató falusi leányzó, a szépséges Adina szerepét a minden szükséges adottsággal megajándékozott Anna Netrebko alakítja majd, míg a karmesteri árokban az olasz vígoperák vezénylésének ihletett kismestere, Maurizio Benini lát munkához. Az operaközvetítés ezúttal ráadásul kétszer is feltűnik majd a hét vége programján, minthogy a Művészetek Palotája élőben (Fesztivál Színház, október 13., hét óra), az Uránia Nemzeti Filmszínház pedig másnap felvételről (október 14., hét óra) kínálja a nagy felbontású élményt.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Csak a nácikat ne!

Egy Magyarországon alig létező mozgalommal harcol újabban Orbán Viktor, miközben a rasszista erőszak nem éri el az ingerküszöbét. A nemzeti terrorlista csak első ránézésre vicces: igen könnyű rákerülni.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.