Lemez

Pink Floyd: Delicate Sound of Thunder

Zene

A Pink Floyd 26 éve nem készített lemezt és nem turnézott, mégis el lehet adni újra és újra a régi lemezeket mindenféle modern csomagolásban.

Most az 1988-as Delicate Sound of Thunder koncertalbum a soros, amely a Floyd akkori visszatérő turnéjának lenyomata volt. A koncertkörút során bebizonyosodott, hogy az embereket nem zavarja Roger Waters távolléte, a zenekar pedig jó pár, többnyire jóval fiatalabb kísérőzenésszel kiegészülve hitelesen adta elő az ismert klasszikusokat.

Ez volt az első lemez, amely megszólalt az űrben, ugyanis két szovjet asztronauta magával vitte a CD-t a kozmoszba. Az akkori ki­adás 106 percnyi anyagot tartalmazott, a most megjelentetett reissue viszont jóval hosszabb, ugyanis 8 extra dalt tartalmaz, amelyek közül a Great Gig in the Sky és főleg a Welcome to the Machine számít a legkellemesebb meglepetésnek. Bizonyos számok teljes verziójukban hangzanak el (a Comfortably Numbban hosszabb a második gitárszóló, a Run Like Hell elején meg Gilmour jóval tovább sikálja a hangszerét), míg a Money érdekes módon lerövidült: kikerült belőle a basszusszóló és a női a capella betét. Aki a teljes élményre vágyik, annak a DVD-, illetve a Blu-ray-kiadást javasoljuk, azok tartalmazzák a koncertlemez teljes képi anyagát – teljesen újravágott, és sokkal nézhetőbb verzióban, mint annak idején VHS-en. Emellett a Waters-pártiak sem maradnak karácsonyi ajándéklehetőség nélkül: a Floydból 1985-ben kivált basszusgitáros-énekes-dalszerző Us+Them című koncertlemeze és -filmje szintén az elmúlt hetekben látott napvilágot. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.