Lemez

Rae Sremmurd: SremmLife2

  • Lang Ádám
  • 2016. szeptember 18.

Zene

Bár a Rae Sremmurdot nagyon sok kritika érte, hogy már-már a hiphop megcsúfolása volna, engem lenyűgözött, mennyire telibe találták a déli trapes hiphop lényegét, és hogy – elhagyva minden sallangot – elkészítették az utóbbi évek legfelhőtlenebb bulis raplemezét. A SremmLife összes száma elsőre működött a rögtön megjegyezhető, kántálásra késztető témákkal és Mike Will Made It sztriptízklubok hangulatát idéző, nyugis, de belassultságukban is bulizós alapjaival. Sohasem felejtem el, amikor a YouTube 2014 végén bedobta a No Type-ot a Rich Gang nevetségesen kivagyi Lifestyle-ja után. Ahogy a ránézésre 16 (de már 20 felett járó) Slim Jxmmy és Swae Lee a lehető legtermészetesebben ugrált a tengerparton, az már úgy volt vicces, hogy ironikus idézőjelezés nélkül is simán szeretni lehetett.

Az első lemez tökéletes receptje után kérdés volt, hogy van-e valamerre tovább. És bár a Sremmlife 2 címe egyenes ági folytatást ígér, sikerült behúzni új árnyalatokat is. Rögtön a Start A Party karcosabb, mint korábban tőlük bármi, és a By Chance-ben meg a Look Alive-ban is van valami elidegenedett melankólia. Közben a dallamok is kidolgozottabbak lettek, így a lemez közepén zsinórban három lassabb számot is be mertek vállalni; a Set The Roof szkreccsei és a Shake It Fast dobgépe pedig egészen a nyolcvanas évekig visszanyúlnak. Persze, a nagy egészhez képest mindezek csupán nüansznyi különbségek: vagy­is aki immunis volt az előzőre, annak ez a befutás utáni, kicsit borúsabb folytatás is ugyanolyan seggrázós, tucat bulizenének fog tűnni, mint amilyen (látszólag) az első is volt.

Universal, 2016

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.