Lemez

Rae Sremmurd: SremmLife2

  • Lang Ádám
  • 2016.09.18 13:08

Zene

Bár a Rae Sremmurdot nagyon sok kritika érte, hogy már-már a hiphop megcsúfolása volna, engem lenyűgözött, mennyire telibe találták a déli trapes hiphop lényegét, és hogy – elhagyva minden sallangot – elkészítették az utóbbi évek legfelhőtlenebb bulis raplemezét. A SremmLife összes száma elsőre működött a rögtön megjegyezhető, kántálásra késztető témákkal és Mike Will Made It sztriptízklubok hangulatát idéző, nyugis, de belassultságukban is bulizós alapjaival. Sohasem felejtem el, amikor a YouTube 2014 végén bedobta a No Type-ot a Rich Gang nevetségesen kivagyi Lifestyle-ja után. Ahogy a ránézésre 16 (de már 20 felett járó) Slim Jxmmy és Swae Lee a lehető legtermészetesebben ugrált a tengerparton, az már úgy volt vicces, hogy ironikus idézőjelezés nélkül is simán szeretni lehetett.

Az első lemez tökéletes receptje után kérdés volt, hogy van-e valamerre tovább. És bár a Sremmlife 2 címe egyenes ági folytatást ígér, sikerült behúzni új árnyalatokat is. Rögtön a Start A Party karcosabb, mint korábban tőlük bármi, és a By Chance-ben meg a Look Alive-ban is van valami elidegenedett melankólia. Közben a dallamok is kidolgozottabbak lettek, így a lemez közepén zsinórban három lassabb számot is be mertek vállalni; a Set The Roof szkreccsei és a Shake It Fast dobgépe pedig egészen a nyolcvanas évekig visszanyúlnak. Persze, a nagy egészhez képest mindezek csupán nüansznyi különbségek: vagy­is aki immunis volt az előzőre, annak ez a befutás utáni, kicsit borúsabb folytatás is ugyanolyan seggrázós, tucat bulizenének fog tűnni, mint amilyen (látszólag) az első is volt.

Universal, 2016

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.