Rémregény - Munkácsi Miklós: Holtak kalendáriuma (könyv)

Zene

A huszadik század tekintélyes része egyetlen lidérces rémtörténet - ennek a tényekkel megalapozott közhelynek a megéneklésére vállalkozott új könyvében Munkácsi Miklós, ám a Lantos család hányattatásainak históriáját tárgyaló mű furcsamód mégsem az említett epocha világháborús népirtásokban és diktatórikus esztelenségekben dúslakodó kegyetlenségeit teszi érzékletessé az olvasó számára, hanem inkább a szerző mesteremberi vonzódását az öncélú erőszakosságok és a naturális részletek ábrázolása iránt. Nem kétséges, Munkácsi Miklós valósággal új értelmet adott a rémregény fogalmának, amikor hősét, a jóravaló, kétkezi zsaroló- és briganticsaládból származó Lantos Rudolfot botcsinálta, de egyszersmind következetes bosszúálló sorozatgyilkosként végigkísérte a II. világháborún, majd a Rákosi-korszakon, el egészen 1956-ig.

A huszadik század tekintélyes része egyetlen lidérces rémtörténet - ennek a tényekkel megalapozott közhelynek a megéneklésére vállalkozott új könyvében Munkácsi Miklós, ám a Lantos család hányattatásainak históriáját tárgyaló mű furcsamód mégsem az említett epocha világháborús népirtásokban és diktatórikus esztelenségekben dúslakodó kegyetlenségeit teszi érzékletessé az olvasó számára, hanem inkább a szerző mesteremberi vonzódását az öncélú erőszakosságok és a naturális részletek ábrázolása iránt. Nem kétséges, Munkácsi Miklós valósággal új értelmet adott a rémregény fogalmának, amikor hősét, a jóravaló, kétkezi zsaroló- és briganticsaládból származó Lantos Rudolfot botcsinálta, de egyszersmind következetes bosszúálló sorozatgyilkosként végigkísérte a II. világháborún, majd a Rákosi-korszakon, el egészen 1956-ig. Attól kezdve, hogy rögvest a regény első lapjain egy kvázi véletlenül, hirtelen felindulásból agyonlőtt izraelita zsibárus megátkozza az ifjú Rudolfot, az olvasónak komplett és sorozatos vérfürdőkön kell átlábalnia a sejthető végkifejletig. S hiába a történelmi alakok, valós személyek felléptetése (Pesti Barnabástól Gérecz Attiláig), hiába a textust indító, a fikcionalitást eltörlő bejelentés ("Ennek a könyvnek a szereplői nem kitalált személyek..."), hiába a narrátorként is közreműködő főhős négyes alát érdemlő történelmi leckefelmondása: a mű a péppé vert arcok, lerondított vagy épp maguk alá rondító áldozatok meg az akkurátus gonddal kiloccsantott agyvelők ahistorikus és az esztétikai értéket sírnivalón nélkülöző története.

Sírnivaló, máshol viszont röhejes, ahogy az aprólékosan részletező szerző regényének, ennek a felvizezett, vagy ha tetszik, felvérezett Hábetler-utánérzésnek a lapjain számot ad ismereteiről, s korrajzot festet Lantos Rudolffal, akit a könnyebbség kedvéért az antedatált történelmi előrelátás kincsével is megajándékoz. A részletezés amúgy más pontokon is túláradó írói nagylelkűségről tanúskodik, hiszen még a mellékszereplők esetében is ilyesfajta zárójeles közbevetéseket olvashatunk: "(1899-ben Maár Gergely egy angol vadászegylet tagjaként Bloemfoteinben belekeveredett a britek dél-afrikai háborújába, de átállt a búrokhoz, megsebesült, és végül kizárták a vadászegyletből.)"

Meghamisítanánk azonban beszámolónkat, s félrevezető képet adnánk e vériszamos regénykönyvről, ha nem szólnánk a mű filozofikus, vagyis inkább filozofálgató passzusairól. A történelembölcselet egyébként is felette ingoványos terepén őgyelgő mondatok hitelét mi más, mint a múltba komodált prófétálás hivatott garantálni, ám az eredmény tapintatosan nem egykönnyen minősíthető. "Kommunizmus mint olyan nincs, egyszerűen nem létezhet, mert az, ami itt történik, csupán a Weimar utáni rettenet (feltartóztathatatlan!) folyamatossága, mely szimpla önvédelemből irtja a régi kommunistákat. Azaz - immár pontosan fogalmazva - a tőle idegen elvhűséget, tisztességet és az emberiesség minden erényét, melyeket a cinizmus, a hazudozás, a brutális embertelenség Weimar-utánisága értelemszerűen kivet magából!" - töpreng közvetlenül letartóztatása előtt Cukorbaba, a Lantos család kommunista tagja, hogy utóbb a Köztársaság téren megejtett felkoncoltatása közepette imigyen sommázza a tanulságokat: "Létezz vagy ne létezz: ne bocsáss meg nekik, le vannak szarva! Vergődjenek csak át a kínok, éhes önemésztések és halálba totyogások barnából szürkébe távolodó szarhegyein, amíg meg nem értik, hogy nincs boldogságuk, amíg meg nem tanulnak valóban jót akarni egymásnak!..."

Ez a vigasztalan bukdácsolás a gondolati és stiláris mélyszántás barázdái között egészen a regény Utóhangjának legutolsó mondatáig tart, mely zárómondattal még utoljára egy mutogatni valóan sikerült végtermék pottyan elénk: "Találgatásaira Géza sohasem fog választ kapni, és csak egyet tud majd: a bátyja elátkozott volt, mint a Puskás-Kocsis-féle halhatatlan tizenegy, amibe ő élete során még tartalékként is csak egyszer tudott bekerülni - és mint a sztyeppék őstörzseiből eggyé dühödött népe, amit a történelem közömbös malomkövei odafelejtett ázsiai totemként őröltek Európában."

Jelenkor, 2007, 440 oldal, 2800 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?