Lemez

Riccardo Chailly – Richard Strauss

Zene

„Furcsa, de a haldoklás pontosan olyan, ahogyan hatvan éve megkomponáltam a Halál és megdicsőülésben” – állapította meg élete utolsó napjaiban Richard Strauss, akinek korántsem ez a szimfonikus költemény volt az egyetlen abszolút telitalálata. E legsikerültebb és leghatásosabb művei közül kínál meghallgatásra négyet a lemez, amelynek anyagát a Luzerni Fesztivál két, 2017-es koncertjének részleteiből állították össze. Igazi megdicsőülés ez az album az előadók, főként a nem feltétlenül Strauss-specialistaként számon tartott karmester, Riccardo Chailly számára. Ő ugyanis a mindenkor józanul kalkuláló zeneszerzővel közel egyenrangúan agyas manipulátornak bizonyul. Ahol a zenei humort kell adagolni (Till Eulenspiegel vidám csínyjei), ott valósággal fölsziporkáztatja a derűt, a legfentebb emlegetett szimfonikus költemény és az Imigyen szóla Zarathustra előadását pedig a fenség hangütése uralja. De mindig túlzások nélkül, jól porciózva, rafinált mértéktartással dolgozik az olasz dirigens. Mindebben persze ideális partnere a svájci fesztivál csodazenekara, amelynek tagsága nyaranta a világ legjobb szimfonikus együtteseiből verődik össze, s így aztán nem meglepő, hogy a szólószakaszok megoldása is osztályon felüli. A Zarathustra Tanzliedjében például a hegedűs Raphael Christ játszik eszményien tiszta és elegáns szólót: érzékletessé téve, milyen nívóra is számíthat a koncertmestertől a Mahler Chamber Orchestra, az Orchestra Mozart, no meg természetesen a Lucerne Festival Orchestra hangversenyeinek közönsége.

Decca CD, 2019

 

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.