Dénes Ferenc
Publicisztika
Így győzünk Tokióban - Mi lesz a nemzetközi és a magyar sportiparral?
Az egyenlet sokismeretlenes - írja a sportközgazdász, Dénes Ferenc.
MaNcs 32. évf. 17. sz. (2020-04-23)
Az egyenlet sokismeretlenes - írja a sportközgazdász, Dénes Ferenc.
„Az Auschwitzot járt asszony egyszer minden átmenet nélkü̈l azt találta nekem mondani, hogy a művészeten kívül az égvilágon semminek nincs értelme.” Nádas Péter: Arbor mundi/ Barbara Klemm mágikus feketéje
Szellőztessek sokat. Gondolom, ez azért jó, mert… Nem tudom.
A korlátlan idejű felhatalmazási törvény nyomán a Fidesz nyakába hulló – többségében nemzetközi – tiltakozás csodálatos reakciókra sarkallta a párt és a kormány különböző rendű és rangú képviselőit.
Miután hosszú hetekig éltünk abban a hitben, hogy a hatóságok júniusra, júliusra várják a koronavírus-járvány magyarországi tetőzését, Orbán Viktor vasárnap bedobta, hogy „a szakértők” mégis inkább május 3-ra jósolják „a csúcs felfutását”.
Május 4-én indulnak az írásbeli érettségik – jelentette be múlt csütörtökön Gulyás Gergely. Három nappal később kiderült: a miniszterelnök május 3-ra várja a járvány magyarországi tetőzését.
A sajátos nevelési igényű gyerekek számára még nagyobb kihívás a digitális távoktatás, pedig ennek nem kellene így lennie – a számítógépes eszközök kifejezetten hasznosak lehetnének a fejlesztésben. A lelkesebb gyógypedagógusok próbálkoznak, de vannak intézmények, ahol egyáltalán nem működik a karanténiskola.
A kormány gazdaságvédelmi csomagja nem csupán indokolatlanul kicsi, de elavult elvekre épül és szociálisan teljesen érzéketlen. A rendkívüli helyzetet önkényes döntésekre, politikai és gazdasági zsákmányszerzésre használhatják ki – mondja az első Orbán-kormány első gazdasági minisztere.
A minisztérium szerint az elavult közalkalmazotti bértábla teszi szükségessé, a szakszervezet szerint csak a leépítést készítik elő vele – mi célt szolgálhat, ha elveszik a muzeológusok, könyvtárosok, levéltárosok, közművelődési dolgozók közalkalmazotti státusát?
Az idősotthonok védőfelszerelés nélkül, forráshiányosan küszködnek. Kötelező tesztelés nincs, és a legújabb tervek szerint olyanokat is be kellene fogadni, akiket a kórházi ágyak felszabadítása miatt máshová nem tudnak elhelyezni.
Amikor április 17-én, életének 87. évében elhunyt Fekete György Munkácsy- és Kossuth-díjas belsőépítész, a Nemzet Művésze, Orbán Viktor hivatalos Facebook-oldalán meglepő visszafogottsággal reagált. „Isten nyugosztalja a Magyar Művészeti Akadémia néhai elnökét, Fekete Györgyöt” – írta a miniszterelnök, aki korábban más, hozzá közel álló művész haláláról jóval költőibb megemlékezést is közzétett már.
Szlovákia több mint tíz éve használ eurót – a bevezetését olyan reformok előzték meg, amelyekből máig profitál az ország. A közös valuta nemcsak a gazdasági turbulenciákkal szemben, de a populista Robert Fico ámokfutásától is megvédte az országot. A részletekről az akkori események egyik kulcsfigurája beszél lapunknak.
Szokatlan közjáték előzte meg Bódy Gábor filmjének premierjét 1984-ben a filmszemlén.
A világ fontos dolgai úgy működnek, mint a hajmosás. Cory Doctorow könyvében többször is előkerül a flakonokon olvasható leírás: „Habosítsa fel, öblítse ki, ismételje meg!”. Értelmezhető ez a kitartás metaforájaként, de akár az is leszűrhető belőle, hogy ha valami megszokássá válik, azt onnantól természetesnek vesszük. Még a legszörnyűbb dolgokat is.
„Combault polgártárs kért szót, aki elmondta, hogy »mielőtt kikiáltanánk a kommünt, hasznos volna, ha mindenki tisztában lenne azzal, hogy mit is értünk ezalatt, mert szerinte sokan azt sem tudják, mi az a kommün« (tiltakozások, tumultus, közbekiabálások: »ez egy besúgó!«, mások: »na, jó, akkor meséld el nekünk, mi az a kommün!«). A polgártárs újra beszélni kezdett: »A kommün a nép joga, az egyenlőség, a felkelés, az árulók megbüntetése. A kommün végül is… no, hát, az a kommün!«”
Hetven évvel ezelőtt, a könyvkiadók államosítását követően szovjet mintára hozták létre az ifjúsági kiadóvállalatot. A Móra Kiadó ma is meghatározó szereplője a hazai könyvpiacnak, bár a rendszerváltás után nem sok hiányzott ahhoz, hogy ugyanúgy eltűnjön, mint a többi állami vállalat.
Az egykori galíciai Lembergen (a mai Lviven) vezet át négy ember sorsa: az író nagyapjáé, a Hitler megszállta Lengyelország kormányzójáé, továbbá két jogtudósé: Hersch Lauterpachtnak az emberiesség elleni bűntett, Rafael Lemkinnek a népirtás fogalmát köszönheti a nürnbergi per és a nemzetközi jog – róluk szól a Kelet–nyugati utca. A mű brit szerzőjével Skype-on beszélgettünk.
„A fiúk még holtan is csak bajt okoztak.” Ezzel a mondattal kezdődik a Pulitzer-díjas amerikai író, Colson Whitehead legutóbbi, hetedik, magyarul második regénye, A Nickel-fiúk. Már ebből is kiderül, hogy a szerző ezúttal nem árul zsákbamacskát, nem a meglepő megoldásokra helyezi a hangsúlyt (a vége felé mégis akad egy), hanem egy megtörtént eseménysor „felregényesítésére” tesz kísérletet.
a Magyar Narancs irodalmi sikerlistája – Világirodalom
A huszonévesek szupersztárja Krúbi mellett futott be, és lett a Bëlga méltó örököse. Ironikus turulrapben figurázza ki a kormányzati kommunikációt, írt dalt a brüsszelezésről, a klímakamuzásról, és a keleti nyitásról is, Korona nélkül nincsen király című friss slágere pedig a vírusjárvány és a kormánypolitika összefüggéseit tárja fel.
1918 őszén elsősorban nem a lámpaláz aggaszthatta a magyar színészeket, és a nézőtéri köhögés is több volt szórványosan zavaró kísérőjelenségnél.
„Az étlapot végigböngészve elsőként a vicceskedő dizájn és a túlzott kenyérlángos-kínálat szembetűnő” – írtuk három éve a Vakvarjú-hálózat (5 budapesti étterem) albertfalvai tagjának ismertetőjében.
„– Ez Amerika, Esty. Itt mindenki maga dönthet a sorsáról. – Williamsburg nem Amerika.”
Földrajz–biológia–filozófia szakokon végzett, 1993 óta tudományos-ismeretterjesztő filmrendezőként dolgozik. 2018-ban készült The Kingdom: How Fungi Made Our World c. filmje tizenöt nemzetközi díjat nyert el. Ausztráliában él, a Smith&Nasht produkciós iroda munkatársa.