Lemez

Budapest Bár: Ha megtehetnéd

Zene

„A téma örök: vágy és szerelem – mi másról is szólhatna egy tavaszi lemez?” E szavakkal ajánlják az immár tizenhárom éves produkció nyolcadik albumát. Tizenegyen énekelnek, az állandó felállásból egyedül Ferenczi György maradt ki időpont-egyeztetési problémák miatt. De a csapathoz másfél éve csatlakozó Tóth Vera itt debütál, és nem is aprózta el: három dalban is közreműködik.

A Budapest Bár népszerűségének egyik titka, hogy nem érték be a kezdeti nyerő recepttel: hiába bizonyult tuti sikernek a 30-as, 40-es évek tánc- és egyéb műdalainak feldolgozása, a belekényelmesedés helyett inkább folyamatosan kísérletezésben vannak. Először pop-rock slágerekkel bővítették a repertoárt, majd elkezdtek saját számokat írni. És kiderült, hogy ezeket is imádja a közönségük.

A Ha megtehetnéd című új lemezen négy saját szerzemény hallható, ezeket Lovasi András, Szűcs Krisztián, Keleti András és Frenk hozta. Mindegyik tökéletesen illeszkedik a régebbi kuplék és táncdalok közé, de legjobban a Keleti által énekelt Edömér az idomár hozza a békebeli kávéházi hangulatot – ha a szöveg egy pontján nem hangzana el Clint Eastwood neve, a zenében pedig egy rövid részlet a Szomszédok főcímzenéjéből, alig lehetne rájönni a turpisságra. Mégsem ez, hanem a záró Sweet Dreams Are Made of This a lemez csúcspontja: a Eurythmics (és Marilyn Manson) slágerének elképesztően jól áll a hegedű és cimbalom által dominált cigányzenei hangszerelés. Kiss Tibor és Tóth Vera éneke már csak a hab a tortán.

Bár Produkció, 2020

 

Figyelmébe ajánljuk

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.