Rocketno - Csík zenekar: Senki nem ért semmit (lemez)

Zene

"Régi vágású, paraszti muzsika Erdélyből, aztán a Tiszán innen s a Dunán túl, csupa-csupa tiszta, s mégis, ma már egyre nehezebben fellelhető forrásból.

"Régi vágású, paraszti muzsika Erdélyből, aztán a Tiszán innen s a Dunán túl, csupa-csupa tiszta, s mégis, ma már egyre nehezebben fellelhető forrásból. A Csík zenekar persze korántsem csak azzal tűnik ki, hogy >>szembemenetelBe sok eső, be sok sár című koncertlemezről. Ami egy ünnepi lemez volt: tizenöt éves fennállásuk alkalmából a Kecskeméti Kamaraszínházban vették fel, s annak rendje-módja szerint szépen ki is derült, hogy miről szól ez a zenekar.

Vagyis hogy miről szólt. Hiszen most jókorát lépett, akkorát, hogy már korántsem csak "szembemenetel".

Nem azt jelenti ez, hogy a Csík által oly gondosan ápolt tradíció a háttérbe szorult volna a Senki nem ért semmit című albumon, inkább azt, hogy ez a lemez egy másfajta gondolkodásmód előtt is megnyílt. Ugyanis a felvidéki, békési és erdélyi muzsikák mellett feldolgoztak raj-ta három Kispál és a Borz-számot (Ugyanazokat, Dal teázáshoz, De szeretnék) és Lovasi András szövegével-énekével egy amerikai bluest (St. James Infirmary/Senki nem ért semmit) is, és nem is akárhogy: azok éppúgy belesimulnak a magyar népzenébe, mint a Csík együttes hangvételébe, legfeljebb a Kispál-számok szövegét találhatja "gyanúsnak", aki a forrást nem ismeri.

Amúgy a közös munkák frontján nem ez az első alkalom. Az első húzás gyanánt (a Csík-hegedűs) Szabó Attila játszott Lovasi Bandi a hegyről című szólólemezén, majd Csík János következett, aki a St. James Infirmaryt énekelte Kispálék Én, szeretlek, téged albumán. Mégis jelentős, szinte forradalmi a mostani lépés, hiszen azt tanúsítja, hogy a magyar nép- és a rockzene kapcsolatában - az eddigiektől eltérően - korántsem csak a rock lehet kezdeményező. Sarkítva: megszületett a magyar tradicionális rocketno. Isten hozta itt minálunk.

Persze félek, "kap majd érte" a Csík zenekar az ortodox népzenei köröktől. Én azonban úgy találtam, hogy egy népzenekar számára "tiszta forrás" lehet a Kispál és a Borz is. Sőt. Kimondottan díjaznék minden olyan - ezzel rokon - törekvést, amelytől új életre kelnének a mi "nagy magyar daloskönyvünk" ismert és elfeledett oldalai.

Fonó Budai Zeneház, 2005

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.