Rövidfilmek a Francia Intézetben: Kerozin Gizi és a magyarok

  • - sisso -
  • 1999. szeptember 29.

Zene

Menekülés a rövidfilmbe - ezt az alcímet adták a francia clermond-ferrand-i rövidfilmfesztivál díjnyertes filmjeiből való válogatásnak. A fesztiválra megmerítkezni rendszeresen kimenekülő magyar fiatalok úgy gondolták, nem árt megismerni a második évezred végének francia mindennapjait kisfilmek által, és ez csak használ a magyar alternatív filmtejesztői hálózatok vérkeringésének. Igazuk is volt, csupán a technika ördögével nem sikerült mindig megküzdeniük.
Menekülés a rövidfilmbe - ezt az alcímet adták a francia clermond-ferrand-i rövidfilmfesztivál díjnyertes filmjeiből való válogatásnak. A fesztiválra megmerítkezni rendszeresen kimenekülő magyar fiatalok úgy gondolták, nem árt megismerni a második évezred végének francia mindennapjait kisfilmek által, és ez csak használ a magyar alternatív filmtejesztői hálózatok vérkeringésének. Igazuk is volt, csupán a technika ördögével nem sikerült mindig megküzdeniük.

Kisfilmek a világ körül, rövidfilmek a Francia Intézetben és a Banán Klubban

Van nálunk rövidfilm, hogyne volna. Fesztiváljaink is vannak. Ott a Mediawave, az OFF meg határon kívül, Marosvásárhelyen az Alter-Native, hogy a BBS klubforgalmazásra bocsátott filmjeiről ne is szóljunk. A többiektől elnézést a meg sem említésért, szétszórtságom nem csak filmügyekben határtalan. Az sem igaz, hogy nem szeretünk filmet nézni. Az ötvenes évek világnézeti klubjai filmízlésformáló tréningjeinek köszönhetően ugyan, de bőven akad olyan, aki szívesen végignézi még a stáblistát is a film végén, érdekli a forgatókönyvíró és a rendező neve is a színészekén kívül. Csak a rohanó nagyfogyasztót idegesíti, ha átesik egy ilyen mozdulatlan csodán a széksorok között. Franciaországban persze egészen más körülmények között, de szintén az ötvenes években erősödött meg ez a típusú filmnéző szociokulturális közeg, csak náluk olyan bonyolult hálózatot alkotnak a közönséghez való eljuttatás módozatai, amit mi se kibogozni, se utolérni nem leszünk képesek még vagy száz évig. Persze van rá pénzük, igényük, így szocializálódtak stb., de attól még nálunk is lehetne jó rövidfilmeket csinálni, és nézhetné is őket bárki, akit a gimitől kezdve vagy még korábban erre kondicionálnak hamburgerzabáló génjei ellenére. Csakhogy itt inkább múlnak a művészmozik, a közművelődési, illetve stúdiómozik, és ha hely sincs a filmek megtekintésére, kivéve néhány város széli pajtát, akkor nézni sem nagyon lesz mit. Már csak ezért is annyira dicséretes dolog periferikus műfajokat támogattatni és idehozatni, a példaérték miatt. Mert lehet, hogy Kerozin Gizi és a proto-punk boszorkányok története, a kis Lucie elveszett játékmackója, Doudou iránti mély bánata, a francia tanár különös, életfrissítő tánclépései, a lapostetű kiáltása, Antoine gyorsvonatok filmezésébe manifesztált anyakomplexusa vagy a bájos zöld szkarabeusz hányattatásának története nem vonzó a fűrészporfejű kultúrpolitikusok számára, mégis úgy gondoljuk, hogy a magyar rövidfilmet újra ki kell találni belül, akárcsak Marion Vernoux a szerelmet. És ehhez akkor is nagy segítség volt végignézni a szomorúan szemlélődő attitűddel rendelkező francia kisfilmeket, ha egy egész estére melankolikusak lettünk az élet milyenségétől.

- sisso -

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.