Catharina Stoltenberg (amúgy a NATO-főtitkár lánya) és Henriette Motzfeldt azóta alkotnak együtt, amióta találkoztak a koppenhágai egyetemen, ahol egy ideig matematikát és zeneszerzést tanultak. Érzelmes és elgondolkodtató dalokat írnak, amelyeket az r&b vagy a szintipop felől nyitnak, de közben szerzeményeikben érződik a direktebb elektronikus tánczene szublimálódott hatása is (talán nem véletlen, hogy két vállalt példaképük Rihanna és a chicagói footwork producer DJ Rashad). Az idén megjelent bemutatkozó albumuk világát természetesen a két énekesnő hol jobban, hol kevésbé manipulált hangja uralja, az énektémák melódiái már önmagukban is megkapóak, ehhez sokszor meghökkentő, nehezen kicsomózható ritmikai és zenei megoldások társulnak – teremtő feszültséget keltve az ütköző hangulatok között.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
