mi a kotta?

Viszketegség

  • mi a kotta
  • 2021. március 17.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/11. hétre

„…születésekor igen erős, egészséges gyermek volt, de 3 hónapos korában, a himlőoltás után (az orvos más gyermektől vette az oltóanyagot) kiütést kapott az arcában (németül Vierzigernek hívják), mely később egész testére kiterjedt. Szegény gyermek sokat szenvedett […] állandóan orvosi kezelés alatt állott, a legkülönfélébb fürdőket használtuk, sajnos eredmény nélkül. Különösen éjjel nagyon kínozta a viszketegség, és csak reggel 6 óra után tudott végre pihenni. Öt éves koráig tartott ez a kiütés, mely hol gyengébben, hol erősebben lépett fel […] végre az orvos arzéncseppeket adott neki, melyet csak szülői beleegyezéssel szabad volt rendelnie. Ez használ, és 5 éves korában legnagyobb örömünkre arca, egész teste tiszta lett […]. Gyermekkori kiütése következtében nem érintkezett gyermekekkel, azért később is nehezen barátkozott velük. Lármás játékaikat nem szerette; az iskolában csak csendesen szemlélgette, mikor verekedtek, veszekedtek; mindig félreállt, nehogy ilyesmibe belekeveredjen, de azért a többi fiú korántsem vetette meg…”

Bartók Béla édesanyja emlékezett vissza ilyképpen a nagy zeneszerző legelső, egyszerre viszketeg és visszahúzódó éveire, s az idézetnek évfordulós indoka van, hiszen jövő csütörtökön lesz 140 éve, hogy Bartók megszületett. Ez alkalomból pedig ígérkezik aznap estére egy ünnepi gálakoncert a Müpa Home Live közvetítési programján: a Takács-Nagy Gábor által irányítandó MÁV Szimfonikusokkal, valamint az itt hegedűsként és brácsásként egyaránt szerepet vállaló, s mindkét minőségében világhírű Pinchas Zukermannal (március 25., fél nyolc). Kodály Duója mellett két Bartók-művet jelez a műsor, a Serly Tibor által befejezett Brácsaversenyt, valamint a Divertimentót, s mi minden bizodalmunkat beléhelyezzük e koncert megtartásába.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.