2012-től már Sohn néven jelentette meg ígéretes maxijait - tavaly óta a remek 4AD kiadónál, ahol idei albuma is megjelent. Sohn-Taylor hamisítatlan urban soul, avagy R&B stílusú dalokat ír és ad elő - ezeket viszont jó ízléssel hangszerelt, frappánsan összerakott, érdekesen ritmizált, s természetesen markánsan friss elektronikus zenei köntösbe öltözteti. Szerzeményei hallatán eszünkbe juthat Timbaland rafinériája, a kanadai Junior Boys vagy éppen James Blake szenzibilitása - de meg kell hagyni, hogy Sohn hangja egyedi, és a mások által kiötlött produceri trükköket is kellő érzékkel és céltudatosan használja saját céljaira. Számára a bármily ügyesen kikevert audiokulissza csupán kötelező penzum - Sohn a dalaival és a hangjával hódít: az albumnyitó Tempestnél vagy a lemez már jó kétéves slágerénél (The Wheel) még a kíséretet is jórészt a saját vokáljából kialakított ornamentika adja. A recept: elegánsan hűvös tónus, kicsit szomorú hangulatú sorok az elveszettségről, mindez megkapó dallamokba és egy fokozatosan kibomló zenei szerkezetbe csomagolva. A Tremorson sokkal több a jól eltalált, fülbemászó dal, mint az öncélú stílusgyakorlat - előbbiek között feltétlenül fel kell sorolnunk a Fool, a Lights vagy a Lessons már majdnem táncorientált, lüktető ritmusra applikált balladáit, vagy az eleganciát tökélyre fejlesztő Tremors albumzárását.