Az 1991-ben született német–olasz zongoraművésznő az utóbbi évek egyik nagyszerű felfedezése a klasszikus zenei előadó-művészet világában. Mint kortársa, a hasonlóképpen kiváló olasz Beatrice Rana (vagy az idősebbek közül Khatia Buniatishvili, Ingrid Fliter), ő is a szikrázóan tökéletes, bravúros technikai kidolgozású zongorázást egyesíti a művek érzelem- és indulatvilágának maradéktalan átélésével és közvetítésével. Előadásai olyan forrók és olyan izgalmat árasztanak, hogy néha azon csodálkozunk, miért nem robban fel ujjai alatt a zongora. Ha azonban meghalljuk beszélni, választékos német mondataiban azonnal megérint a gondolat mélysége és tisztasága: ez a muzsikus nem csak érez és átél, de intellektusával is uralja repertoárját.Új lemeze rokon lelkek műveit társítja, felmutatva azt, ami közös bennük. Schumann és Mendelssohn, a két nagy barát művei adják a CD gerincét, de bevezetőül mindkettejük szeretett és csodált pályatársa, Liszt is megszólal, egy Schumann-dal (a Widmung – Ajánlás) feldolgozójaként – és mindkét nagy zeneszerzőhöz kapcsolódik egy-egy pompás művel egy-egy nőalak: Schumannhoz a feleség, Clara, Mendelssohnhoz a négy évvel idősebb nővér, Fanny – mindketten maguk is remek zeneszerzők, ahogyan azt a kiválasztott művek bizonyítják. Ez az invenciózusan kitalált, koherens műsorú, költői lemez az összetartozó alkotók közötti kapcsokat teszi nyilvánvalóvá. Sophie Pacini lenyűgözően játszik, mindent tud a zongorázásról, muzsikálása a szellem gazdagságával kápráztat el – huszonhét évesen korunk egyik legjobbja.
Figyelmébe ajánljuk
Mielőtt halálra röhögnénk magunkat a fideszes digitális harcosokon
Nagyon nehéz megfejteni a fideszes kampány működését, de van néhány elem, amelyek alapján arra lehet következtetni, hogy van muníció a tarsolyban. És ez egyáltalán nem megnyugtató.
Magyar Péter-Orbán Viktor: 2:0
Állítólag kétszer annyian voltak az Andrássy úti Nemzeti Meneten, mint a Kossuth térre érkező Békemeneten, ám legalább ennyire fontos, hogy mit mondtak a vezérszónokok. Magyar Péter miszlikbe vágta Orbán Viktort egyebek mellett azzal, hogy saját szavait hozta fel ellene. Aztán megjött a Ryanair.
A Tisza Párt Nemzeti Menete: egészen új helyzetben találta magát egy magyar ellenzéki szavazó
Magyar Péter magáévá tette a Fidesz legsikeresebb dolgait, a szavazói pedig rácsodálkozhattak, hogy többen vannak és menőbb tüntetésekre járnak, mint a fideszéi.
Szerénység, elvtárs!
Ki hitte volna, hogy a magyar író Nobel-díjazása után pár nappal az ország legsikertelenebbje fogja elmagyarázni, mi az irodalmi siker?
1956 Szentesen: nem lőttek egymásra, hiszen régen együtt fociztak
Bár kiadták a tűzparancsot, 1956 őszén Szentesen véráldozat nélkül zajlott le a forradalom, ez a katonákon túl még sok emberen múlt. A gimnázium azonban számontart egy mártírt, aki Veszprémben tanított, és akiért özvegye 32 éven át járt ki a 301-es parcellához.
A béketárgyalás, ami meg sem történt
De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.
„A Péter azt mondta: ne féljetek. Én már nem félek” – tiszás aktivisták között Püspökladányban és Hajdúszoboszlón
Buzizás és újságosztás a piacon, nyomor a fürdőváros szélén. Hajdú-Bihar megyét elérte a változás szele, sokan kárhoztatják a Fideszt. Megnéztük a választókörzetet, ahol azt beszélik, Ruszin-Szendi Romulusz indulhat a Tisza jelöltjeként.
Fél disznó
A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?
Ketten a gombolyagok közt
Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépéseit viszi színre.
Kinek nevét párás üvegre írták
Hogy Alfred Hitchcock életműve – különös tekintettel az ún. nagy műveire – hogyan öregedett, az nyilván hitviták terepe.
Dinnyék közt a gyökér
Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.
