A kendõ az arca elõtt persze ki volt vágva a koncert alatt, hogy semmi ne akadályozza meg a közönséget abban, hogy élvezni tudja Brujo sátáni orgánumát. A négytagúra fogyatkozott Brujeria (Jeff Walker basszusgitáros a Carcass-szal koncertezett valahol, így a négyhúrost Fantasma, vagyis Pat Hoed fõállású wrestlingkommentátor és Brujeria-másodénekes kezelte, gitáron a Napalm Death-es Shane Embury, dobon pedig Adrian Erlandsson játszott) természetesen nem hozhatta azt a minõséget, amit az etalonná vált Brujerizmo albumon lemezre égetett. Fõleg a masszív vokáltémák hiányoztak - Pititis, az elmebeteg sikítozás felelõse nem volt itt, talán ezért is maradt el a klasszikus Pititis, Te Invoco, és a Sida De La Mende refrénjébõl is hiányzott a hangja -, ami legjobban a Brujeria-technikusok vendégéneklésekor lett nyilvánvaló: akkor igazán harsogtak azok a refrének. Embury gitárjátéka sem mérhetõ össze a lemezeken játszó Dino Cazares halálpontos ritmusozásával, azonban a Brujeria még ezzel a ramonesos punkossággal is képes volt sátáni lenni ezen az estén, hiszen a Brujerizmo dalai klasszikusok, Juan Brujo pedig majdnem akkora frontember, mint Hank a Turbonegróból. A koncert végén machetével elkövetett rituális kontrollhangfal-gyilkolás közben pedig az is elhitte neki, hogy tényleg a mexikói maffia alvezére, aki régesrég tisztában volt vele, hogy a Brujeria csak viccel.
MTV Headbangers Ball - Rock Színpad, augusztus 14.
****
