színház - SYD

  • Kovács Bálint
  • 2010. szeptember 23.

Zene

Jól meg volt ágyazva Láng Annamária és Nagy Fruzsina "fictionality show"-jának: Sydonie Raawiya Koumba, a 70-es évek afrikai funkykirálynője fent volt a Facebookon, ahol Magyarországra utazásáról beszélgetett az előadás készítőivel; készült vele interjú, és Láng Annamária is többször nyilatkozott róla. Hogy utóbbiak azért jelenhettek-e meg, mert az "átverés" ilyen jól sikerült, vagy a lapok mind beavatott támogatók voltak, nem tudni.
Jól meg volt ágyazva Láng Annamária és Nagy Fruzsina "fictionality show"-jának: Sydonie Raawiya Koumba, a 70-es évek afrikai funkykirálynõje fent volt a Facebookon, ahol Magyarországra utazásáról beszélgetett az elõadás készítõivel; készült vele interjú, és Láng Annamária is többször nyilatkozott róla. Hogy utóbbiak azért jelenhettek-e meg, mert az "átverés" ilyen jól sikerült, vagy a lapok mind beavatott támogatók voltak, nem tudni. Syd ugyanis épp annyira valós személy, mint H. G. Wells Világok harcának pánikot keltõ szereplõi. Rá lehetett jönni, hogy személye és magyar fellépése is fiktív, de ez sosem volt teljesen egyértelmû - egyébként még az elõadás alatt sem. És épp ez benne a legjobb: ahogy kis gesztusokból, a szöveg félig-meddig rejtett utalásaiból finoman összeáll, hogy a mûvésznõ malária miatti távolmaradását bejelentõ és vele skype-kapcsolatot létesíteni próbáló Láng Annamária és Syd személye egy és ugyanaz (a remek sminkesnek hála a hiszékenyebbek megmaradhattak akár abban a hitben is, hogy a feketére mázolt, végül alaposan be is öregített Láng a kivetítõn valóban a "híres" afrikai énekesnõ).

A dramaturgia egyébként mindvégig remek: szinte hibátlan az egyensúly a fantasztikus hangú Láng élõ zenekarral kísért funky/ soul dalai és a Sydrõl szóló, a szövegíró Vinnai Andráshoz képest kifejezetten és szerencsésen visszafogott (többnyire abszurd) humoros prózai részek között. És noha eleinte úgy tûnik, az imponálóan nagyszabású látvány (homokos színpad, egyenruhás zenekar és a jelenetenként más-más extravagáns jelmezbe bújt fõszereplõ) minden, aminek a dalok mellett örülni lehet, a láthatóan hatalmas munkával összerakott "archív" és "valós idejû" videók és fotók tömkelegébõl, valamint a Sydrõl szóló kis mozaikdarabokból végül összeáll egy érdekes élettörténet. Így végül jól járt az is, aki színházat nézni jött, nem csak koncertet hallgatni.

MU Színház, szeptember 15.

**** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.