színház - SYD

  • Kovács Bálint
  • 2010. szeptember 23.

Zene

Jól meg volt ágyazva Láng Annamária és Nagy Fruzsina "fictionality show"-jának: Sydonie Raawiya Koumba, a 70-es évek afrikai funkykirálynője fent volt a Facebookon, ahol Magyarországra utazásáról beszélgetett az előadás készítőivel; készült vele interjú, és Láng Annamária is többször nyilatkozott róla. Hogy utóbbiak azért jelenhettek-e meg, mert az "átverés" ilyen jól sikerült, vagy a lapok mind beavatott támogatók voltak, nem tudni.
Jól meg volt ágyazva Láng Annamária és Nagy Fruzsina "fictionality show"-jának: Sydonie Raawiya Koumba, a 70-es évek afrikai funkykirálynõje fent volt a Facebookon, ahol Magyarországra utazásáról beszélgetett az elõadás készítõivel; készült vele interjú, és Láng Annamária is többször nyilatkozott róla. Hogy utóbbiak azért jelenhettek-e meg, mert az "átverés" ilyen jól sikerült, vagy a lapok mind beavatott támogatók voltak, nem tudni. Syd ugyanis épp annyira valós személy, mint H. G. Wells Világok harcának pánikot keltõ szereplõi. Rá lehetett jönni, hogy személye és magyar fellépése is fiktív, de ez sosem volt teljesen egyértelmû - egyébként még az elõadás alatt sem. És épp ez benne a legjobb: ahogy kis gesztusokból, a szöveg félig-meddig rejtett utalásaiból finoman összeáll, hogy a mûvésznõ malária miatti távolmaradását bejelentõ és vele skype-kapcsolatot létesíteni próbáló Láng Annamária és Syd személye egy és ugyanaz (a remek sminkesnek hála a hiszékenyebbek megmaradhattak akár abban a hitben is, hogy a feketére mázolt, végül alaposan be is öregített Láng a kivetítõn valóban a "híres" afrikai énekesnõ).

A dramaturgia egyébként mindvégig remek: szinte hibátlan az egyensúly a fantasztikus hangú Láng élõ zenekarral kísért funky/ soul dalai és a Sydrõl szóló, a szövegíró Vinnai Andráshoz képest kifejezetten és szerencsésen visszafogott (többnyire abszurd) humoros prózai részek között. És noha eleinte úgy tûnik, az imponálóan nagyszabású látvány (homokos színpad, egyenruhás zenekar és a jelenetenként más-más extravagáns jelmezbe bújt fõszereplõ) minden, aminek a dalok mellett örülni lehet, a láthatóan hatalmas munkával összerakott "archív" és "valós idejû" videók és fotók tömkelegébõl, valamint a Sydrõl szóló kis mozaikdarabokból végül összeáll egy érdekes élettörténet. Így végül jól járt az is, aki színházat nézni jött, nem csak koncertet hallgatni.

MU Színház, szeptember 15.

**** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.