tánc - EXPENSIVE DARLINGS (DRÁGASÁGOK)

  • - sisso -
  • 2008. december 4.

Zene

A kortárs előadóművész helyzetét igyekezett kivesézni a VII. Kortárs Drámafesztivál keretében Maja Delak táncos-koreográfus munkája, amelyet Szlovéniában az elmúlt évek legpolitikusabb darabjaként jegyeznek a programfüzet szerint.
A kortárs elõadómûvész helyzetét igyekezett kivesézni a VII. Kortárs Drámafesztivál keretében Maja Delak táncos-koreográfus munkája, amelyet Szlovéniában az elmúlt évek legpolitikusabb darabjaként jegyeznek a programfüzet szerint. A 2007-ben a ljubljanai City of Women fesztivál felkérésére készült elõadás kizárólag a nõi kortárs táncosok helyzetével foglalkozik, akik alulfizetettek, kihasználtak a férfi koreográfusaik által, és a nézõi tekintet is áruba bocsátott testként kezeli õket, tehát a helyzetük viszontagságos, és ez egy munkához kiindulásnak valóban nagyon izgalmas alap. Viszont könnyen el lehet merülni a sémák ingoványában, ami az ügy (úgy a tánc, mint a feminizmus) szempontjából kifejezetten ártó lehet, és szerintem az amúgy önreflektív, humoros vagy inkább cinikus Maja Delaknak ezúttal pont ez sikerült.

A feminista felvetésen kívül nem volt igazán értékelhetõ a mûvészi koncepció, és a szegényes kifejezési eszköztár sem mutatott túl önmagán. Hét nõ vergõdését figyelhettük, angyalszárnyakban, fatális démonként vagy éppen a matadornõ Almodóvartól csak kabátként kölcsönzött öltözékében. Na jó, néha csupasz feneket mutattak (mint fityiszt a kortárs táncfinanszírozás figyelõ tekintetének), meg a kivetítõn megjelent idõrõl idõre magyarul a ledarált manifesztó arról, hogy miért érdemesebb férfinak születni. Egyrészt nem gondolom, hogy ültek kurátorok a közönség soraiban, hiszen azok a legritkábban néznek elõadást, másrészt az értelmetlenül lógó végtagok kilátástalan melankóliája helyett olyan jó lett volna látni valamit abból, hogyan tudnak táncolni Szlovéniában.

Trafó, november 26.

**

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.