Igazság szerint az idei Sziget nem kényezteti el túlzottan az elektronikus tánczenék élveteg rajongóit, de azért nem kell kétségbeesni: valószínűleg ők sem fognak unatkozni a fesztivál hét napja alatt, meg azután jobb megbecsülni azt a keveset (?), amit kapunk. A rendelkezésre álló helyszínek is meg-fogyatkoztak egy kissé, igaz, ezúttal debütál a Meduza, amely öndefiníciója szerint az underground elektronikus zenéknek adna otthont - kiváltva a sokáig sikerrel működött, szalmával bélelt Cinetrip sátrat. Nagy partisátor nélkül természetesen nem is lehetne kinyitni a fesztivált - a megvadult technorajongók esetleg a metálsátoron állnának bosszút -, így hát örömmel jelentjük, Party Aréna megint lesz (ráadásul a programja több szempontból is figyelemre méltó). Magától értetődik, hogy a Sziget alatt is nyitva lesz a Mokka Cuka (benne javarészt drum and bass, kisebbrészt house/break-jellegű táncmulatságokkal), s a megfáradt, cipőjüket levetni vágyó utazókat sok szeretettel várják a Cökxpőn Ambient Sátorkertbe, ahol számos zenei meglepetésre számíthat a lábát pihentető szigetelő. S ne feledkezzünk meg arról se, hogy idén először a Roma Sátorban is lesznek bulik - nap mint nap, éjjel fél egytől hajnalig, a tágan értelmezett etno-bázisú zenékben utazó Putumayo kiadóhoz kötődő lemezlovasok előadásában. A Wan 2 színpadot pedig már csak azért is említenünk kell, mert itt lép fel élőben az Orb és a Coldcut is.
*
No de tartsuk magunkat a linearitás szigorú szabályaihoz: ott van mindjárt az első nap (augusztus 9-e), amikor a Party Aréna látogatói rögvest bitang nagy adagban kapnak a nyakukba a hagyományos house-zene áldásaiból: ez-úttal (is ) Roger Sanchez, a műfaj egyik koroná-zatlan királya részesíti mennyei örömökben a könnyedebb tánczenék híveit. Ugyanakkor a Meduza fantázianevű helyszínen a Rewind! partisorozat vendégeként (házigazda természetesen: Palotai és Cadik) az osztrák Stereotyp, alias Stefan Mörth lép fel (éjféltől) kedvenc alkotótársa, a német Al-Haca társaságában: kettejük kollaborációjának gyümölcse a tavalyelőtt megjelent Phase Three című nagylemez (magától értetődően a Klein Records, az idei Sziget egyik titkos főszereplőjének gondozásában). Ezen azután fellelhetjük mindazt, amiért a publikum szereti Stereotyp zenéjét - ravasz, kicsavart riddimek, rafinált grúvok, a dancehallból, dubból, hiphopból és megannyi más stílusból összegyúrt, mégis hatékony, néha kissé sötét hangulatú egyveleg, s persze megannyi vokalista. Nos, abból most sem lesz hiány, elvégre aznap este MC Coppa nyomja a vakert. S el ne felejtsük, előttük (este tíztől) Marcel és Sena lép színpadra - az előadás gerincét vélhetően Marcel tavaly megjelent Gamblers' Delight című, alapvetően finom zenéket felvonultató albuma adja. Mindezek után pedig a szokásos Rewind-diszkó hajnalhasadtáig - de ezt már úgyis tudják az érintettek.
*
Másnap (csütörtök) e cikk szerzője csak azért is Ministryvel kezdi a napot (tőlük a tíz éve kiadott Filth Pig óta nem hallottam semmit - tökmindegy: a Land Of Rape And Honeyt úgysem múlja felül soha semmi. Ja, hogy azt 1988-ban csinálták? - sajnáljuk, ez a ránk oly jellemző megkésettség újabb szomorú bizonyítéka (reméljük, a Ministry-koncert, persze a maga sajátos módján, ennél vidámabb lesz). Este azután Layo és Bushwacka! pakol majd a Party Arénában: legutóbbi nagylemezüket éppen nemrég méltattuk e hasábokon - a Feels Closer izgalmas, alapvetően 4/4-es zenei világa után valami hasonlóan változatos és gusztusos szettre számíthatunk a brit duótól. Ráadásul nem is maradnak versenytárs nélkül, elvégre a breakbeat szcéna tán legismertebb (bolondos lemezborítóiról is elhíresült) kiadója, a már eddig is milliós eladási statisztikával büszkélkedő Finger Lickin' dj-i nyomatják a zsíros törteket a táncra termett lábak alá. Referenciáik kiválóak: a kiadóalapító Soul Of Man duó (Justin Rushmore és Jem Panufnik) többek között az Acid Punch, a túloldali The Drum, a Killa Brew vagy a Dirty Waltzer című alapvetésekkel öregbítették hírnevüket, a Slyde duó két tagja (Robin 12 Tree és Jason Laidback) korábban külön-külön is izgalmas dolgokat produkált, együtt pedig ők a diszkoid-funky alapzatú break királyai. S hogy ne maradjanak egyedül, társul még hozzájuk A-Skillz, a szkreccsmester, a zsíros ütemek mágusa - buggyos nadrág nem marad majd szárazon.
*
S erre megint csak egy újabb nap, ama bizonyos péntek következik, amikor is - egészen pontosan este 11-től - színpadra lép a legendás és misztikus Coldcut duó: pályafutásukat e hasábokon legutóbb éppen legfrissebb (tavalyi), Sound Mirrors című albumuk kapcsán illettük elismerő szavakkal. Annyi bizonyos, hogy Matt Black és Jonathon More szinte minden stílusba belekóstolt, s a legtöbből került is egy kicsi az új albumra - ez, no meg a régi slágerek (esetleg egy kis Atomic Moog 2000?) várhatók tőlük az este folyamán. Ráadásul éjjel kettőtől Matt Black feltűnik majd a Meduza sátorban is, ahol a maga részéről egy őrült, másfél órás szettel zárja majd az estét. Előtte pedig ugyanitt végignézhetjük, ahogy a neves brit VJ-duó, az Addictive TV miként mixel videókat egymásra. A Party Aréna péntek estére a dzsanglistáké: a drum and bass színtér olyan nagyjai lépnek fel, mint a holland Future Prophecies, a brit DJ Storm s méltó magyar partnereik a bűnben: Palotai, Bal és Sizenine. S a végére hagyva a desszertet: a táncest fénypontjaként John B is a lemezjátszók mögé lép - a világ egyik legbolondabb dj-je temérdek stílusba belekóstolt már: samba & bass éppúgy szerepelt a repertoárban, mint electrohouse/ electropunk - friss, I've Stalking You On My Space című slágerét is megcsinálta vagy négyféle verzióban, közülük valószínűleg a drum and bass lesz ez este a befutó, bár ki tudja.
*
Szombaton ismét egy igazi zenei ínyencség vár a Party Aréna közönségére: maga Carl Craig fogja elbűvölni, aki a detroiti technoszcéna egyik legérdekesebb alakja. A minimáltól az absztrakt dzsesszig szinte mindenféle stílusban megnyilvánult már a mester, reméljük, ez alkalommal sem fogja majd vissza magát. A Meduzában ez a prog és goa trance napja: ördögbotot elő, lufit a kézbe, mert érkezik a Saafi Brothers, akik élőben (?) lépnek fel éjféltől - előttük-utánuk az érdemdús kollégák gondoskodnak a zenés lebegésről.
*
Vasárnap ugyanitt a már többször is méltatott Klein Records szolgál egész estét betöltő műsorral. A dj-k között Christian Candidot és a tréfás nevű Simonlebont említhetnénk, élőben pedig Patrick Kong, illetve a Sofa Surfers-beltag Markus Kienzl lép a színpadra - utóbbi a Product című dub-hiphop-ufó jazz-downtempo zeneanyaggal házal majd (a dj-ktől a kiadó meglehetősen széles, a hiphoptól az elektrodiszkóig terjedő repertoárjának ismeretében szinte bármire számíthatunk). A Party Arénában ezzel párhuzamosan Hernán Cattaneo, a progi house argentin császára emelgeti majd a tűket - aki alapvetően a Renaissance kiadó gondozásában megjelent mixalbuma szemléltetésének szenteli az éjszakát.
*
S nincs menekvés: hétfőn ugyanitt a minimál-elektro német Kaisere und Kőnigje, Anthony Rother izzítja a hangulatot egy alighanem húzós kis live acttel. A frankfurti illetőségű Rother mostanában többnyire saját, Datapunk nevű kiadójánál publikálja maga és barátai/kollégái felvételeit - ugyanitt jelent meg Super Space Model című vadonatúj lemeze, amely valóságos enciklopédiája a kortárs, szikár elektrohangzásnak. Utána, mintegy logikus folytatás gyanánt az idei Sziget egyik titkos favoritja, a Tiefschwarz duó, azaz Ali és Basti Schwarz (természetesen testvérek) pattannak a lemezjátszók mögé. Erede-tileg "sima", funk alapú house-számok és re-mixek készítésében csiszolták producertudo-mányukat, majd az évtized elejétől feltámadó electroclash (utóbb electrohouse) hullám korunk egyik legsikeresebb zenekészítőivé és lemezlovasaivá emelte őket. A Tiefschwarz duó szinte már mindenkit remixelt (legutóbb éppen Madonnát - Get Together, meg Depeche Mode-ot - John The Revelator) és saját számaik is - lásd a kissé hisztérikus hangulatú klippel megtámogatott Wait and See-t, a többek között Anthony Rother által is remixált Warning Sirent vagy a Tracy Thorn (Everything But The Girl) hangjára épülő Damage-t - jól megmunkált mesterdarabok: legutóbb éppen egy éve jelent meg egy albumnyi belőlük Eat Books címen. Szofisztikált electrohouse az, amire bizton számíthatunk az este.
Ugyanekkor, 23 órától a Wan 2 színpadon, 18 évvel megalakulása után először látható nálunk az Orb, amelyben az alapító Alex Patersonon kívül (immár 12 éve) Thomas Fehlmant is zenél. Az Orb, amelynek kapcsán gyakorta emlegetik a többé-kevésbé értelmetlen ambient house kifejezést, valóban jelentős mestere a finom zenei hangulatok keltésének: dub, house, breakbeat, sok-sok pszichedélia, mindez jól öszszekeverve, s hozzá alkalmanként hírneves közreműködők (mint Robert Fripp a kilencvenes évek közepén). Az Orb - ne kerteljünk - legjobb időszakát a kilencvenes évek elején-közepén élte, ekkor születtek az olyan legendás kompozíciók, mint a Little Fluffy Clouds, a Blue Room, s persze a két első nagylemez, a '91-es Orb's Adventure Beyond The Ultraworld és a következő évben kiadott U.F. Orb. Persze Paterson és alkalmanként változó öszszetételű csapata nem pihent azóta sem - rengeteg album, maxi és sok-sok remix kövezi útjukat - a színpadon pedig alighanem ízelítőt kaphatunk a legutóbbi, Okie Dokie It's the Orb on Kompakt című lemezük anyagából, s talán a régi nagy sikerekből is (az átkozott nosztalgia, immár sokadszor). A Meduza e napra pedig a berlini Pulver kiadóhoz került gebinbe: a kiadó számos magyar zenét is kiad, így kerül színpadra 8-tól az Upton Felaz, majd a kiadó egyik legfőbb sztárja, Erik Sumo, aki saját zenekarával és Kiss Erzsivel kiegészülve fél 11-től ad koncertet - vélhetően a My Rocky Mountain lemez dalaiból. Utána jönnek a német bennszülöttek, mindenekelőtt a kiadófőnök Dublex Inc. dj-kollektívája, a módfelett invenciózus producergárda, az Inverse Cinematics és a szintúgy a kiadónál publikáló Slope: sok-sok 4/4-es zenét hallunk majd, perkusszív témákkal, funkbeütéssel, dzsesszes hangulattal, hogy az anyja se sirassa.
*
Kedden ugyanitt a holland Kraak & Smaak duó: a funky breakek jelentős idomárjai teljes zenekarral érkeznek, s így élőben fogják prezentálni két (már megjelent, szeptemberben a polcokra kerülő) albumukat s a megannyi maxislágert. Előtte, utána válogatott magyar dj-k játszanak, miként mindennap, ha még nem említettük volna. A Party Aréna utolsó napja egy újabb érdemdús fellépőt tartogat számunkra: Mylo, a skót electrohouse/electropop mágus szemlélteti, hogy veleszületett, briliáns kompozíciós készsége a saját dalok és remixek előállításán kívül egy dj-szett sikeres abszolválására is alkalmassá teszi.
Mylo, eredeti nevén Myles MacInnes előbb Oxfordban tanult filozófiát, pszichológiát, miegyebet, ám a filozófia PhD-t félbehagyva inkább hazatért zenét csinálni. Amikor a tavalyi év elején megjelent Destroy Rock & Roll című nagylemeze (amit ágyban fekve, egy Apple Macintosh gépen komponált), már látszott: megérte pályát váltani: a Drop The Pressure, a Kim Carnes-hangmintára (Bette Davis Eyes) épülő In My Arms vagy a dinamikus Musclecars maxiként is sikeresek voltak, Mylo pedig számos remixfelkérést kapott és teljesített sikeresen. Most a dj-pult mögött bizonyít - reméljük, elégedett lesz az, aki türelmesen kivárta a hetedik napot.
