mi a kotta?

Tapsolj, hazám

  • mi a kotta
  • 2020.09.13 09:08

Zene

„Képzeljenek maguk elé valami iszonyatos mocskot és rendetlenséget! A földet víztócsák tarkították, egy elég régi zongorán belepte a por a kézzel írott és a nyomtatott partitúrákat. A hangszer alatt – bizony isten így volt! – egy kiürítésre váró éjjeliedényre lettem figyelmes. Mellette diófából készült kis asztal állt, amelyre a legkülönfélébb írószerszámokat hajigálták a lehető legnagyobb összevisszaságban. Valamivel odébb, hatalmas tömegben, beszáradt tintától sötétlő lúdtollak hevertek, amelyekhez képest a közmondásos vendéglői tollak kiválónak számítanak. A székek üléspárnái szalmából készültek, és ruhadarabok meg előző napról megmaradt vacsoramaradékokkal borított tányérok voltak rajtuk. Balzac és Dickens még két oldalon át folytathatná ezt a leírást, és legalább ugyanennyi lapra lenne szükségük, ha a híres zeneszerző külső megjelenését szeretnék érzékeltetni.”

A művelt és hasznos francia államhivatalnok, Louis-Philippe-Joseph Girod de Vienney – másként baron de Trémont – hagyott az utókorra ily érzékletes leírást Beethoven lakhelyéről. A komponistánál tisztelkedők által többé-kevésbé egyöntetűen hatalmasnak ítélt rendetlenség és igénytelenség éppúgy a közkeletű romantikus zseniképzet fő eleme gyanánt tekintendő, akárcsak a múlt héten emlegetett általános meg nem értettség. Mármost hogy Bee­thoven nagysága és otthonának disznóóllá alakulása között volt-e érdemi összefüggés, az persze erősen kérdéses, ám az bizonyos, hogy a géniusz alkotóerejét érdemben nem csorbította az életfogytig tartó felfordulás. Ennek bizonyságát vehetjük majd például az örömünkre ígérkező Kaposfest koncertjein, hiszen az augusztus 17-e és 19-e közé sűrűsödő programon két alkalommal is megszólal majd Beethoven op. 1-es, no. 1-es Esz-dúr triója: Baráti Kristóf, Fejérvári Zoltán és Várdai István előadásában (Szivárvány Kultúrpalota, augusztus 19., fél 11 és 12 óra). Az említett nagy csellista pedig még aznap este karmesterként is fel fog lépni: a Liszt Ferenc Kamarazenekart végigvezetve az Eroica partitúráján (Csiky Gergely Színház, augusztus 19., hat óra).

Az idei kaposvári fesztivál örömteli és kissé pikáns különlegessége az lesz, hogy a fellépő muzsikusok között ott lelhetjük majd a rendezvénysorozat alapítóit, vagyis Kokas Katalint és Kelemen Barnabást. Akik azután jövő csütörtökön este már a pesti Fesztivál Akadémia nemtőiként ügyködnek majd, mindjárt az irodalmi részletekkel megtűzdelt nyitókoncert legelső számában: a barokk kismester, Jean-Marie Leclair kéthegedűs D-dúr szonátáját megszólaltatva (Zeneakadémia, augusztus 20., hat óra).

S mintha az operabarátok számára is visszatérnének a jó idők, elvégre jövő szerda este immár tip­ródni is lehet majd: merrefelé is induljunk? A Margitszigeten ugyanis Erkel Ferenc Bánk bánját mutatja be a Coopera társulata Kesselyák Gergely vezényletével és korunk fáradhatatlan Jolly Jokere, Vidnyánszky Attila rendezésében (Margitszigeti Szabadtéri Színpad, augusztus 19., nyolc óra). Ugyanekkor az Opera arra készül, hogy parkfoglaló gálát rendezzen az Eiffel Műhelyház körül, méghozzá húsz hazai énekes közreműködésével, valamint Jonas Kaufmann sztárvendégi fölbukkanásával (augusztus 19., hat óra).

Neked ajánljuk