mi a kotta?

Te, Szajna

  • mi a kotta
  • 2020. február 9.

Zene

„VERON: Sok mindent nem lehet elfelejteni, Pepikém. (Ének, a bárban szóló és kihallatszó zongorára.) In Prater blühn wieder die Bäume, / In Sievering grünt schon der Wein, / Da kommen die seeligen Träume, / Es muss wieder Frühlingzeit sein. (Próza.) Hány éves vagy, Pepi?

PEPI: Harminckettő.

VERON: Istenem, hogy elszaladt ez a húsz esztendő. Most is látom a kedves gömbölyű pofádat. (Ének.) Wien, Wien, nur du allein, / Sollst stets die Stadt meiner Träume sein, / Dort wo die alten Häuser stehn, / Dort wo die lieblichen Mädchen gehn! (Próza.) Most is látom az aranygombos uniformisodat! És mi vagy te itt tulajdonképpen?

PEPI: Maître d’Hôtel. Szállodaigazgató!

VERON: Igazgató? Jól felvitte a lift a dolgodat! Én bizony gyalog másztam Pepikém a méltóságos címig.”

A húszas évek végén, Bús Fekete László Pista néni című vígjátékának második felvonásában így nosztalgiázott a bécsi Sacher szálló előtt a főszereplő, akit nem más alakított, mint a nagy Zsazsa, Fedák Sári. Ő dudorászta tehát a Király Színház színpadán azokat a dalokat, amelyek már akkor bombabiztosan megidézték a császárvárosi hangulatot. Robert Stolz meg a lengyel vezetékneve dacára tősgyökeres bécsi Rudolf Sieczyński slágerei ugyanezt a feladatot látják majd el Jonas Kaufmann (képünkön) várva várt újabb pesti koncertjén is, amely a Mein Wien címet viseli (Nemzeti Hangversenyterem, január 10., fél nyolc). A programról természetesen Kálmán és Lehár, s legfőként az ifjabbik Johann Strauss szerzeményei sem fognak hiányozni.

A másik nagy Straussnak, Richardnak meg némi bécsiességnek a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara jövő szerdai fellépésén is főszerep jut, ahol a karmester a korántsem csupán operadirigensként figyelemre méltó Riccardo Frizza lesz (Nemzeti Hangversenyterem, január 15., fél nyolc). A Rózsalovag záróhármasa meg a Négy utolsó ének nyomában itt az Alpesi szimfónia hangzik majd fel, ami halványan keresett átvezetést kínál ajánlónk számára, hogy egyrészt az Alpokhoz oly közel eső Zürich nagyszerű Tonhalle-Orchesterét, másrészt a Budapesti Fesztiválzenekar esedékes barokk programját szóba hozzuk. A svájci együttes Paavo Järvi vezetésével érkezik Bartók Táncszvitjét, Copland Klarinétversenyét meg Csajkovszkij V. szimfóniáját eljátszani nekünk (Nemzeti Hangversenyterem, január 17. fél nyolc). A BFZ HIP-koncertjein viszont a megszólaltatandó mű kapcsolódik majd a főcímhez: Jo­nathan Cohen irányításával ugyanis Az ünneplő Szajna című Vivaldi-serenata előadása ígérkezik (Zeneakadémia, január 10. és 11., háromnegyed nyolc). A mű három allegorikus megszólalója az Aranykor, az Erény és maga a Szajna lesz, s a legelső szólamot éppenséggel Baráth Emőke fogja megformálni.

De mivel ezekben a napokban hangszeres nagyságokból is érkezik közibénk néhány, nyargaljunk is tovább, mindenekelőtt a csodás Yuja Wang és a csellista Gautier Capuçon kamaraestje felé, melynek műsorán César Franck és Chopin szerzeményei szerepelnek majd (Zeneakadémia, január 16., fél nyolc). A Nemzeti Filharmonikusok koncertjén Mi­scha Maisky és két gyermeke, Sascha és Lily fog vendégeskedni Beethoven Hármasversenyével (Nemzeti Hangversenyterem, január 16., fél nyolc), no és változatos programú szólóestet ad Pesten a virtuóz zongorista, Alekszandr Gavriljuk is (Nemzeti Hangversenyterem, január 14., fél nyolc).

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.