mi a kotta?

Te, Szajna

  • mi a kotta
  • 2020. február 9.

Zene

„VERON: Sok mindent nem lehet elfelejteni, Pepikém. (Ének, a bárban szóló és kihallatszó zongorára.) In Prater blühn wieder die Bäume, / In Sievering grünt schon der Wein, / Da kommen die seeligen Träume, / Es muss wieder Frühlingzeit sein. (Próza.) Hány éves vagy, Pepi?

PEPI: Harminckettő.

VERON: Istenem, hogy elszaladt ez a húsz esztendő. Most is látom a kedves gömbölyű pofádat. (Ének.) Wien, Wien, nur du allein, / Sollst stets die Stadt meiner Träume sein, / Dort wo die alten Häuser stehn, / Dort wo die lieblichen Mädchen gehn! (Próza.) Most is látom az aranygombos uniformisodat! És mi vagy te itt tulajdonképpen?

PEPI: Maître d’Hôtel. Szállodaigazgató!

VERON: Igazgató? Jól felvitte a lift a dolgodat! Én bizony gyalog másztam Pepikém a méltóságos címig.”

A húszas évek végén, Bús Fekete László Pista néni című vígjátékának második felvonásában így nosztalgiázott a bécsi Sacher szálló előtt a főszereplő, akit nem más alakított, mint a nagy Zsazsa, Fedák Sári. Ő dudorászta tehát a Király Színház színpadán azokat a dalokat, amelyek már akkor bombabiztosan megidézték a császárvárosi hangulatot. Robert Stolz meg a lengyel vezetékneve dacára tősgyökeres bécsi Rudolf Sieczyński slágerei ugyanezt a feladatot látják majd el Jonas Kaufmann (képünkön) várva várt újabb pesti koncertjén is, amely a Mein Wien címet viseli (Nemzeti Hangversenyterem, január 10., fél nyolc). A programról természetesen Kálmán és Lehár, s legfőként az ifjabbik Johann Strauss szerzeményei sem fognak hiányozni.

A másik nagy Straussnak, Richardnak meg némi bécsiességnek a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara jövő szerdai fellépésén is főszerep jut, ahol a karmester a korántsem csupán operadirigensként figyelemre méltó Riccardo Frizza lesz (Nemzeti Hangversenyterem, január 15., fél nyolc). A Rózsalovag záróhármasa meg a Négy utolsó ének nyomában itt az Alpesi szimfónia hangzik majd fel, ami halványan keresett átvezetést kínál ajánlónk számára, hogy egyrészt az Alpokhoz oly közel eső Zürich nagyszerű Tonhalle-Orchesterét, másrészt a Budapesti Fesztiválzenekar esedékes barokk programját szóba hozzuk. A svájci együttes Paavo Järvi vezetésével érkezik Bartók Táncszvitjét, Copland Klarinétversenyét meg Csajkovszkij V. szimfóniáját eljátszani nekünk (Nemzeti Hangversenyterem, január 17. fél nyolc). A BFZ HIP-koncertjein viszont a megszólaltatandó mű kapcsolódik majd a főcímhez: Jo­nathan Cohen irányításával ugyanis Az ünneplő Szajna című Vivaldi-serenata előadása ígérkezik (Zeneakadémia, január 10. és 11., háromnegyed nyolc). A mű három allegorikus megszólalója az Aranykor, az Erény és maga a Szajna lesz, s a legelső szólamot éppenséggel Baráth Emőke fogja megformálni.

De mivel ezekben a napokban hangszeres nagyságokból is érkezik közibénk néhány, nyargaljunk is tovább, mindenekelőtt a csodás Yuja Wang és a csellista Gautier Capuçon kamaraestje felé, melynek műsorán César Franck és Chopin szerzeményei szerepelnek majd (Zeneakadémia, január 16., fél nyolc). A Nemzeti Filharmonikusok koncertjén Mi­scha Maisky és két gyermeke, Sascha és Lily fog vendégeskedni Beethoven Hármasversenyével (Nemzeti Hangversenyterem, január 16., fél nyolc), no és változatos programú szólóestet ad Pesten a virtuóz zongorista, Alekszandr Gavriljuk is (Nemzeti Hangversenyterem, január 14., fél nyolc).

 

Figyelmébe ajánljuk

Önarckép feketével

  • - turcsányi -

Ha van igazság a földön, Bert Schneiderből hétcsillagos hollywoodi aranyifjú válik. Egy léha, semmirekellő alak a sztárjelöltek örökké vidám, szőke és bikinis karéjában, a nyitott tetejű sport Mercije oldalának támaszkodva, golfhoz öltözve néz el a távolba, s számolja Los Angeles mindig felhőtlen egén az angyalokat.

Kiszámolós

Ha Ed Sheerannek van harminc kamionja, hat pengető alakú óriáskivetítője, öt saját fejlesztésű looper pedálja a forgószínpad öt különböző pontján, és 135 percet játszik – saját állítása szerint – nagyjából 70 ezer embernek, akkor hány keringős lüktetésű balladát játszhat el?

Az egyedüli boldogság

  • Balogh Magdolna

A dán írónő (1917–1976) bő öt évtizeddel ezelőtt befejezett, 1967 és 1971 között írt ön­életrajzi trilógiája azt az utat mutatja meg, ahogyan egy szegény sorsú, munkáskörnyezetben felnőtt lányból ismert és népszerű, számos díjjal kitüntetett szerző válik.

Térerő

A modern nagyváros az ipari forradalom következménye; a korábbiaktól gyökeresen eltérő termelési struktúra nyomán alakult ki az a térszövet, amelyben az európai civilizáció máig élni, bár lassan inkább csak túlélni próbál.

A vasutasok kérték

Talán Stephenson óta nem fordult elő, hogy egy működő vasúttársaság arra biztatta volna utasait, hogy ne vegyék igénybe a szolgáltatásait.

Magyar western fűnyíróval

Ha azt mondom, vásári bábjáték, azt mondod, Vitéz László. És persze Kemény Henrik. A műfaj magyarországi történetének meghatározó alakjai máig ott állnak minden, e hagyományt követő előadás mögött.

Veszélyes álmok

  • Eörsi Mátyás

Mire gondol az olvasó, ha azt hallja: „Zöld, biztonságos, versenyképes”? Vagy ezt: „Helyreállítás, erő és a hovatartozás érzése”? Esetleg ezt: „Együtt. Ellen­álló. Európa.”?