Lemez

The Breeders: All Nerve

  • - minek -
  • 2018. május 19.

Zene

A Breeders 1989-ben, az akkor fénykorukat élő 4AD-kiadós zenekarok, a Pixies és a Throwing Muses tagjaiból alakult, túlélte azokat, s közben maradandó, remek lemezek sorát alkotta. A hőstörténet hat évvel ezelőtt vett friss lendületet, amikor egy turnéra ismét összeállt a híres, 1993-as Last Splash albumot készítő társaság: a gitáros Deal ikrek (Kim és Kelley) mellett Josephine Wiggs basszusgitáros és Jim McPherson dobos, akik most, afféle ráadásként összeraktak egy olyan albumot, ami minden szempontból méltó a hagyományokhoz. Az All Nerve tizenegy száma erőteljes és magával ragadó, garage rock, posztpunk és blues precízen kimérve, és persze a jól felismerhető, a Breedersre oly jellemző hangsúlyokkal és tónusokkal tálalva. A dinamikusabb, karcosabb számok közé néha becsúszik egy-egy Kim Dealre jellemző szerelmes dal (például a címadó All Nerve), akad fiatalkori élményt feldolgozó mini-thriller is (Walking With a Killer), de ezeken túl is bőven jut még meglepetés! A MetaGoth például pontosan az, amit a címe ígér: a Breeders előtti posztpunk univerzumig visszanyúló dark wave gyöngyszem, amire nem nagyon volt példa a zenekar eddigi daloskönyveiben… Ráadásul Josephine Wiggs énekli elbűvölő tónusban, ami szintén kivételessé teszi a számot. Az álomból rakott Dawn: Making an Effort lebegését remekül ellensúlyozza a Skinhead #2 keménysége, vagy a Blues at the Acropolis elégikus-gúnyos zárása. Régóta vártunk valamit a Breederstől, de ez az album talán még annál is többet ad, mint amennyit remélhettünk.

4AD/Bertus, 2018

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.