Lemez

The Budapest Jazz Orchestra Plays the Music of Linda Kovács: Sunflower

Zene

Kovács Linda énekesnő pályájának legambiciózusabb, többéves projektje a mostani, hiszen big banddel készített egy teljes albumot saját szerzeményeiből, ráadásul saját hangszereléseivel. A hetvenes évek óta a big band műfaja végleg elvált minden tánczenei képzettől, és nagyobb teret enged az egyéni kifejezésnek, inspiratív belső dinamikának. Kovács Linda megközelítése erre épít, az énekhangot bele-beleszövi a hangszerek közé, miután többnyire ő maga vezeti be a témát. Az emblematikus napraforgókép és a jópofán cirkalmas kézírás a borítón jól illusztrálja a kanyargós, indázó hajlékonyságot, ami régebben is sajátja volt Kovács Lindának, de most big band hangszerelései is mesteri kézzel váltogatják a szólamok/kiemelt hangszercsoportok, tuttik és szólók sorát. Figyelemre méltó az is, hogy az énekesnő matt színezetű altját – azokhoz hasonlóan, akik hangjukat hangszerként kezelve igyekeznek harmóniába lépni a kísérő zenekarral – mennyire távol pozicionálja a jazz „dalos pacsirtáitól”; a nagyzenekar mozgási energiáját pedig hangszerelőként úgy tudja kombinálni, hogy orgánumának meghatározottságai helyett a történetek, a hangképek és a be-beszűrődő fények irányítsák a hallgató fantáziáját. Kollman Gábor zenekarvezető és Fenyvesi Márton zenei rendező, no és persze a zenekar választékos és precíz megszólalása újabb bizonyítékát adta, hogy a BJO a kortárs idiómában is tökéletesen otthon van. Az album, ha nem is megunhatatlan, de igazi gyöngyszem.

 

BJO Records, 2018


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.