Lemez

The Budapest Jazz Orchestra Plays the Music of Linda Kovács: Sunflower

Zene

Kovács Linda énekesnő pályájának legambiciózusabb, többéves projektje a mostani, hiszen big banddel készített egy teljes albumot saját szerzeményeiből, ráadásul saját hangszereléseivel. A hetvenes évek óta a big band műfaja végleg elvált minden tánczenei képzettől, és nagyobb teret enged az egyéni kifejezésnek, inspiratív belső dinamikának. Kovács Linda megközelítése erre épít, az énekhangot bele-beleszövi a hangszerek közé, miután többnyire ő maga vezeti be a témát. Az emblematikus napraforgókép és a jópofán cirkalmas kézírás a borítón jól illusztrálja a kanyargós, indázó hajlékonyságot, ami régebben is sajátja volt Kovács Lindának, de most big band hangszerelései is mesteri kézzel váltogatják a szólamok/kiemelt hangszercsoportok, tuttik és szólók sorát. Figyelemre méltó az is, hogy az énekesnő matt színezetű altját – azokhoz hasonlóan, akik hangjukat hangszerként kezelve igyekeznek harmóniába lépni a kísérő zenekarral – mennyire távol pozicionálja a jazz „dalos pacsirtáitól”; a nagyzenekar mozgási energiáját pedig hangszerelőként úgy tudja kombinálni, hogy orgánumának meghatározottságai helyett a történetek, a hangképek és a be-beszűrődő fények irányítsák a hallgató fantáziáját. Kollman Gábor zenekarvezető és Fenyvesi Márton zenei rendező, no és persze a zenekar választékos és precíz megszólalása újabb bizonyítékát adta, hogy a BJO a kortárs idiómában is tökéletesen otthon van. Az album, ha nem is megunhatatlan, de igazi gyöngyszem.

 

BJO Records, 2018


Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.