Lemez

Steve Gunn: The Unseen in Between

Zene

Steve Gunn amerikai énekes-gitáros-dalszerző, New York-i lakcímmel, philadelphiai előélettel. Rövid ideig játszott Kurt Vile háttérzenekarában, többnyire igencsak obskúrus előadók (Robbie Basho, Sandy Bull, Michael Chapman, John Fahey, Sachiko Kanenobu) a kedvencei, 2007 óta készít lemezeket, de énekelni csak az utóbbi pár évben kezdett el. A Rolling Stone magazin szerint ő „a rockszíntér legjobban őrzött titka”, de ez lassacskán egyre kevésbé helytálló megállapítás, ugyanis az immár 41 éves művész az új lemezének köszönhetően igencsak komoly publicitást kap – a Stereogum hasábjain például nem más, mint Kim Gordon interjúvolta meg pár héttel ezelőtt. Korábban legfeljebb azt lehetett tudni Gunnról, hogy kiváló gitáros, de az Unseen in Bet­ween hallatán énekesi és dalszerzői képességei kapcsán sem lehetnek kétségeink. Jobbnál jobb dalok váltják egymást: a hasonló című francia film ihlette Vagabond, a közelmúltban elhunyt, Vietnamot is megjárt édesapának emléket állító Stonehurst Cowboy, az egy macska szemszögéből megénekelt Luciano, a John Lennon korai szólócuccait idéző Paranoid vagy a szédületes gitározással bíró Lightning Field egyaránt telitalálat. De még ezeknél is van jobb: az album két csúcsdala (melyekben egymás mellett megfér az akusztikus és az elektromos hangzás) a továbblépésről szóló Chance és a nyomokban némi aktuálpolitikát is tartalmazó New Familiar. Magasan van a léc – kíváncsian várjuk, ki tud az idén ennél jobb énekes-dalszerzői lemezt készíteni.

Matador Records, 2019

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.