Lemez

The Clientele: Music for the Age of Miracles

  • Lang Ádám
  • 2017. november 26.

Zene

A brit zenekar az egész kilencvenes éveket az ismeretlenség homályában töltötte, és csak egy 2000-ben megjelent kislemez-válogatás, a később első lemezként kanonizálódó Sub­urban Light kapcsán vált nyilvánvalóvá, hogy milyen csodás homály is volt ez. A Clientele zenéjének legfontosabb jellegzetességét Alasdair MacLean gitárerősítőn átszűrt, a visszhangosítás ellenére is szuper­intim vokáljai adják, de az idillien csilingelő gitárjátéka, valamint
James Hornsey finoman sodró basszusgrúvjai és Mark Keen precízen kimért dobkísérete is fontos komponensek. Az évek során ehhez a sűrűn filterezett alaphoz jöttek még szintik, sőt vonóskíséret is, de a bemutatkozást követő négy lemezük is tele volt jobbnál jobb számokkal. Egyedül a 2010-es Mino­taur EP volt kicsit gyengébb, és a következő évben le is álltak.

Három évig nem koncerteztek, majd újabb három évet kellett arra várni, hogy elkészüljön a mostani album, amelynek címe: Music for the Age of Miracles. A Clientele eddig sem a csodás megújulásai miatt volt érdekes, az új lemez azonban tipikusan olyan anyag lett, amikor egy zenekar beleül a maga készítette fotelbe, hogy felolvassa saját könyvét.

De hát miért is lenne hiányérzetünk, ha egy régi jó ismerős úgy tér vissza, mintha mi sem történt volna. Ugyanaz a pszichedeliában elvesző filterezett bukolika érkezik (Falling Asleep), ugyanazok a szürreális történetek kerülnek terítékre (Every­thing You See Tonight Is Different from Itself), de azt is sikerül kikerülni, hogy mindegyik szám „ugyanolyan” legyen. Az Everyone You Meet egyértelmű slágerként került a Clientele-kötelezők sorába, és a záró The Age of Miracles sem vész el ebben a kényelmes, ködös, őszi miliőben.

A zenekar történetét ismerve a Music for the Age of Miracles egyértelműen nosztalgialemez, bár akik tíz éve, az életkorukból fakadóan még Rihannán vagy Green Dayn pörögtek, azoknak akár meghatározó élmény is lehet.

Merge Records, 2017

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.