Lemez

Nemzeti együttműködés

The National: Sleep Well Beast

Zene

A 2000-es évek eleji New York-i színtéren a The National amolyan „futottak még” zenekarnak számított, másfél évtized után viszont abból az időszakból már egyértelműen ők az egyetlenek, akik alkotó-előadóként relevánsak tudtak maradni.

A Strokes egyre gyengébb lemezeket csinált, és nem is túl aktív mostanában, a szintén elszürkülő Interpol meg a 2002-es albumát turnéztatja. Amúgy a The Nationalről már nem igazán érdemes New York-i együttesként beszélni: a tagok lakcímkártyáin olyan városok szerepelnek, mint Cincinnati, Koppenhága, Párizs és Los Angeles.

A zenekar kreatív szempontból a 2010-es High Violettel ért fel a csúcsra, de a siker megmaradt a három évvel későbbi, valamivel haloványabb Trouble Will Find Me-n is, és úgy tűnik, ez a széria most sem ért véget. A The National az idei Glastonburyn már co-headliner pozícióban lépett fel a Foo Fighters előtt, több tízezer rajongó örömére, a Sleep Well Beast album pedig nemcsak Nagy-Britanniában, de egyebek mellett Horvátországban (!) is az első helyen nyitott. A Dessner és Devendorf testvérpárok, valamint Matt Berninger énekes alkotta csapat Kaliforniában kezdte a munkálatokat, majd egy berlini kitérőt követően egy New York állambeli, isten háta mögötti tóparti helyen rögzítette a dalok nagy részét. A Nobody Else Will Be There című nyitószám erre is utal, noha egy nyíltan demokrata zenekartól azt várná az ember, hogy a szövegek nagy részét Donald Trump uralja. Csakhogy a lemez dalai már megszülettek a tavalyi elnökválasztás előtt. Visszatérő téma több számban is a szülő-gyerek kapcsolat, New York, valamint az alkohol és a marihuána, hiszen ahogy azt a pár éve Kaliforniába költöző Berninger megjegyezte, „a napsütés és a fű új perspektívákat tárt fel”. A frontember a szövegeken szorosan együttműködött feleségével, Carin Besser íróval, aki zenekari berkekben a humoros Yoko becenévre hallgat. Nem meglepő, hogy az egyik dal címében (Carin at the Liquor Store) még a neve is felbukkan.

A Sleep Well Beast kevés zenei újdonságainak egyike a korábban hanyagolt gitárszólók felbukkanása, ennek ellenére az összhangzás valamelyest elektronikusabb lett. Az album kulcsdala a Day I Die című posztpunksláger, de szintén izgalmas az egyaránt nagyszerűen lezárt Empire Line és az I’ll Destroy You. Sajnos becsúszik egy-két töltelék is, de a sokszor cohenesen dörmögő Berningert és társait még így is élvezet hallgatni. Ahogy a Trouble Will Find Me, úgy a Sleep Well Beast sem hozza a High Violet szintjét, de ettől ez még így is az év egyik kiemelkedő gitárzenei albuma.

4AD, 2017

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.