Lemez

The Mabon Dawud Republic: The Mabon Dawud Republic

  • - minek -
  • 2020. május 9.

Zene

Szupergruppok márpedig léteznek – élő bizonyság erre e felmérhetetlenül sok tagból álló hazai zenekar, a magyar zenei dialektusban átértelmezett afrobeat hangzás úttörője. Jellemző, hogy eredetileg Fela Kuti tribute zenekarként, elfoglalt zenészek szigorúan alkalmi formációjaként indultak, emlékezetes koncertjeik között mégis tudtak annyi időt egymásra szánni, hogy jó két év alatt összerakjanak egy üdítően zamatos lemezanyagot. Ehhez persze hozzájárult a műfaj szülőhelyén, Nyugat-Afrikában megejtett turné is: a ghánai koncertek alkalmából megismerkedtek a helyi énekeslegendával, Pat Thomasszal is, aki közreműködött a Gyae Abrabo című vérbeli afrojazz-funk számban. Más afrikai vokalista/zenész vendégművészek mellett felbukkan a lemezen (a Na Lie című számban) Fela Egypt 80 zenekarának billentyűs-énekese, Dele Sosimi is. A Hock Ernő basszusgitáros, Bognár Szabolcs billentyűs és Halmos András dobos produceri munkájával készült albumon az afrofunk ritmikákra és harmóniákra applikált hangzáshoz adagolnak némi fúziós jazzt, kötelező elemként a fúvósok, billentyűsök, gitárosok, dobosok tökéletes összjátékát, kikacsintásként pedig egy kevés lebegős pszichedéliát (Talk to Me), helyenként csipetnyi vartyogós négynegyedet (Abolo) és sok-sok hipnotikus hangulatot. Az elsőre is telitalálatnak tűnő szerzemények azt sejtetik, hogy a saját hangjára találó zenekarnak aligha ez az utolsó dobása.

Budabeats, 2020

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.