mi a kotta?

The Only Way is Essex

  • mi a kotta
  • 2021. március 24.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2021/12. hétre

„Madame, ha arra gondolok, hogy mennyivel többre tartom Felséged szépségét a világ minden dolgánál és hogy nem találtam örömet az életben, csak ha Felséged kegye növekedett irányomban, csodálkoznom kell, hogy ugyan mi okból szakadhatok el csak egy napra is Felségedtől. De ha eszembe jut, hogy Felséged azzal az elviselhetetlen igazságtalansággal, amelyet önmaga ellen és ellenem elkövetett, nemcsak a vonzalom minden törvényét sértette meg, hanem vétett nemének a becsülete ellen is, akkor azt kell gondolnom, hogy minden hely jobb, mint az, ahol vagyok, és minden veszedelmet érdemes vállalni, hogy elvonulhassak hamis, megtévesztő és állhatatlan gyönyöreimnek emlékezetétől. Sajnálom, hogy ennyit is leírtam, mert nem képzelhetem Felséged szellemét annyira tisztesség nélkül valónak, hogy meg ne büntesse érte önmagát, bármilyen keveset törődik is jelenleg velem. És most, hogy végzetem már nem javulhat, kétségbeesésem olyan lesz, amilyen a szerelmem volt: megbánást nem ismerő.”

Így durcáskodott I. Erzsébet angol királynővel 32 esztendővel fiatalabb kegyence, Essex grófja, amikor épp a kegyvesztés peremén billegett. Sajna az érzelmi nyomásgyakorlás tartósan nem vált be, így aztán alig három évvel később, 1601 februárjában az ambiciózus úriember a bakó kezére került, a nem különösebben gerinces államhivatalnok és filozófus, Francis Bacon pedig rohammunkában összeállította az earl perének iratait, amely aztán e cím alatt jelent meg: Beszámoló Robert, Essex néhai grófjának és bűntársainak árulásairól és üzelmeiről. A mellékletben saját vallomásai, valamint egyéb bizonyítékok, a hivatalos okmányokból merített szó szerinti idézetekkel. E gyászos végkimenetelű történet utóbb aztán belcanto operává alakult, ez lett Donizetti Roberto Devereux-je, amelynek 2016-os parádés előadását jövő szerdán éjféltájtól a MET netes oldalán leljük majd egy napra: Erzsébet szerepében Sondra Radvanovskyval.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.