Lemez

The Young Gods: Data Mirage Tangram

  • - minek -
  • 2019. május 11.

Zene

A svájci Fri­bourgból indult, nevét a Swans egyik korai EP-jéről kölcsönző zenekar felállása egykor, némi túlzással, „revolutív” volt. Franz Treichler énekes (35 éves történetük során az egyetlen állandó tag) kezdetben zömmel francia, majd egyre inkább bájos akcentussal elővezetett angol nyelvű énekszólamát egy hangszerét akkurátus szigorral kezelő dobos és egy szempleres kíséri, aki minden más hangszert elővarázsolhat a minták közül, a leg­inkább fémes gitárhangokat. A Young Gods korábban sem volt az a tankkönyvszerű indusztriál zenekar, de még ehhez képest is sokat finomodott a hangzásuk, ami a kilenc év szünet után rögzített friss albumukon is jól hallható. Ennek egyik különlegessége, hogy három évtized után visszatért kedvenc szemplere és billentyűi mögé az alapító tag Cesare Pizzi is.

A Data Mirage Tangram összességében egy finoman tálalt, jó stílben összerakott, inkább lassú-középtempós elektronikus (tánc)zenei album lett, amelyet néha az élő, szinte törzsi dobolás tesz kissé organikusabbá, ami jót tesz a sokszor dubtechnós hangzásnak. Azért korántsem csak holmi ambient finomkodásról beszélünk, sőt még a rekeszizmokat is megmozgatja, ahogy a Tear up the Red Sky irgalmatlan dub lüktetésére idővel rátromfolnak a morcos szintihangok, brummogó gépi basszusok és lebegős gitárfutamok. A lemez második felének uralkodó műfaja a dögös riffekkel, néha szájharmo­nikával megtámogatott sivatagi blues (Moon Above), de érdekes módon nekik még ez is jól áll.

Two Gentlemen Records/Deep Dis­tribution, 2019

Neked ajánljuk