Lemez

Rácz Ödön: My Double Bass

Zene

Három éve ugyanezeken a hasábokon kivételes eseményként említettük, hogy a Deutsche Grammophon magyar szólistával, és pláne egy nagybőgőssel dobott piacra lemezt, ám Rácz Ödön, a Bécsi Filharmonikusok szólamvezetője a jelek szerint immár bevett gyakorlattá tette a rendkívülit. Az utóbbi jelzőnek mindazonáltal továbbra is jócskán juthat hely a bőgős második DG-lemezének méltatása körül, hiszen a főszereplő produkciója ismét a rendkívüliség magaslati régióját idézi, mi több: olyan művészi beérést jelez, amely immár nem elsősorban könnyű kezű virtuóz gyanánt állítja elénk Ráczot, hanem hamisítatlanul komoly művészként. A mélyvonós elmélyültségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy hangszerének megszólalása majd’ mindig eleve a jelentékenység auráját hívja életre maga körül – mondhatni, függetlenül az előadott mű rangjától. Mert amúgy a lemezről hallható három kompozíció (Giovanni Bottesini, Astor Piazzolla és Nino Rota egy-egy szerzeménye) inkább a kellemes, semmint a nagy zene körébe lenne sorolható: a mutatós-hálás (magán)szólamokhoz szerencsés esetben a muzsikus teszi hozzá a maga formátumát, s ez itt most rendben meg is történik. A Liszt Ferenc Kamarazenekar, ha talán nem is a Rácz által a bookletben emlegetett „Hungarian paprika” izgalmasságával játszva, de azért szolidan megbízható kíséretet nyújt, amiben nyilvánvalóan napjaink legfoglalkoztatottabb karmesternőjének, Speranza Scappuccinak is érdemi szerepe van.

Deutsche Grammophon, 2018

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.