mi a kotta?

Tűzálló hősök

  • mi a kotta
  • 2017. július 15.

Zene

„Vala Miklós Lőrinc – vagy Cola Rienzi, / Amint az olasz név magyarul jelenti, / Tavaly egész Róma kegyeltje, tribúnja: / Most a hegyek, erdők vadonait bujja. / Róma szabadságát lobogóra tűzte, / Népét fölemelte, zsarnokit elűzte: / Most számkivetésben, sujtva nehéz váddal / Bujdosik – épen a római nép által. // Halál, ha kezet rá tehet a lakosság; / Halál, ha a pápa – vagy sanyarú fogság.” A Toldi szerelme Kilencedik énekében így jut a magyar olvasó elé, remélhetőleg még valamikor a középiskolai tanulmányok időszakában, a középkori itáliai történelem különleges alakja, Cola di Rienzo. A római néptribun Arany János művében aztán ekképp mesél életéről a mi Nagy Lajos királyunknak: „Beszéle római régi dicsőségről, / Mai gyávaságról s eladó hűségről; / Cáto akart lenni, igaz erkölcsbíró: / De a mai népnek nem egyéb kell – Néró.”

Ez az alacsony sorból magasba emelkedő, majd aztán a mélybe aláhulló történeti perszóna – az angol Edward Bulwer-Lytton regényének közbejöttével – a fiatal Richard Wagner fantáziáját is megmozgatta. Így született meg a Rienzi, a szerző ötfelvonásos, tragikus nagyoperája. A wagneri életműnek ez a korai, sokféle hatást tükröző, de mégis eredeti darabja immár a Budapesti Wagner-napok mind teljesebbé váló repertoárjára is felkerül: koncertszerű formában, Robert Dean Smith címszereplésével és Sebastian Weigle vezénylete alatt (Nemzeti Hangversenyterem, június 19., négy óra).

Ezekben a napokban fent Borsodban már nagyban zajlik a Miskolci Operafesztivál, amelynek programja – például Voltaire és Leonard Bernstein közös Candide-ja mellett – ugyancsak elénk fog hozni egy római hőst: Caius Mucius Scaevolát. A korai római köztársaság ifjú hérosza 2,5 ezer éve zsarnokölő kívánt lenni, ám Porsenna etruszk király helyett csupán annak írnokát döfhette le, hogy aztán fogságba esve rettentse el végképp Rómától a várost ostromló idegen uralkodót. „»Nos hát, lásd meg – mondta Mucius –, mily silány dolog a test azok szemében, akik nagy dicsőségre tartanak igényt«, és jobbját beletartja az áldozat számára meggyújtott tűzbe. És mintha semmit sem érezne, elégeti a kezét.” A Livius által örök időkre felmagasztalt szabadságszerető római patrióta (képét a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből mutatjuk) most a tavalyi operakomponáló pályázaton diadalmaskodó Mátyássy Szabolcs dalműve, a Scaevola címszereplőjeként vonul be Miskolcra: Rost Andrea fellépői közreműködésével, Sándor Szabolcs vezényletével és Almási-Tóth András rendezésében (Miskolci Nemzeti Színház, június 21., hét óra).

Végezetül, elvégre nyár volna, következzen egy szabadtéri koncert a Belvárosból! Keller András zenekara, a Concerto Budapest idén is hagyományos nyári játszóhelyén, a Pesti Vármegyeháza díszudvarán muzsikál majd, s a háromrészes koncertsorozat első estéje éppen most válik esedékessé (június 22., nyolc óra). Két Beethoven-kompozíciót hallunk majd ezen az estén: a B-dúr zongoraversenyt a fiatal Berecz Mihály szólójával, valamint a VI. (Pastorale) szimfóniát – dús program egy csillagfényes nyári estére.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.