Interjú

„Valami művészetszerűség”

Dorozsmai Gergő, Szabó Csaba, Szurcsik Erika – Gustave Tiger

  • Soós Tamás
  • 2021. március 31.

Zene

Monarchista artpunkjuk az egyik legegyedibb színfoltja a hazai undergroundnak. Dorozsmai Gergő gitáros-producerrel, Szabó Csaba gitáros-billentyűssel és Szurcsik Erika énekessel szeráfkórusokról, nem hivatalos feloszlásukról és a Nélküled-botrány ihlette magyar himnuszukról is beszélgettünk abból az alkalomból, hogy hosszabb szünet után, 2020 végén dupla lemezzel tértek vissza.

Magyar Narancs: A Moog feloszlása után alapítottátok a Gustave Tigert, hogy az ízlésetekhez közelebb álló zenét játsszatok.

Dorozsmai Gergő: Csabival már korábban, a Hammer of Gods nevű shoegaze zenekarban is játszottuk a saját dalainkat, de amikor a Moognak vége lett, ismét előjött az igény, hogy olyan zenét játsszunk, amit szeretünk is.

Szabó Csaba: A Moogban Tonyó (Szabó Tamás énekes-billentyűs – S. T.) volt az egyetlen dalszerző, így nem volt rá lehetőség, hogy kibontakoztassuk az ötleteinket. Nálam az is közrejátszott a Gustave Tiger megalapításában, hogy 2012-ben mélyponton volt a zenei érdeklődésem, nem jöttek be a kortárs popzenék, és szerettem volna azt csinálni, ami tetszik: középtempónál gyorsabb dalok, primitív, fülbemászó riffek, elomló, éteri ének.

Dorozsmai Gergő: Fontos volt az ősi birodalmakról, letűnt világokról szóló szövegvilág is. A Moog végnapjaiban sok expresszionista művészfilmet és régi westernt – Mackenna aranya, Az ember, aki király akart lenni – néztünk Csabival, amelyek témaválasztásukban akár Gustave Tiger-szövegek is lehetnének. Már az első próbán megszületett a stílusunk, de hamar szembesültünk vele, hogy szükségünk van egy énekesre, mert nem tudtunk úgy zúzni, hogy közben énekelni kell. Csabi javasolta, hogy az elszállós énekdallamok miatt énekesnőt keressünk, és mivel épp akkoriban vettem fel producerként Erika zenekarának EP-jét, nemsokára bevettük őt is.

Szurcsik Erika: Szeretek ordibálni és fetrengeni a színpadon, ezért a melankolikus 40 Days-daloknál kicsit pörgősebb, erőszakosabb zenét akartam játszani. Odáig voltam, amikor Csabiék felkértek, hogy énekeljek a Venom-feldolgozásban az első lemezükön. Eleinte úgy volt, hogy csak pár számba vesznek be, aztán egyre többet kaptam meg, és most már szinte mindegyik dalt én éneklem.

 
Szabó Csaba, Szurcsik Erika, Dorozsmai Gergő
Fotó: Németh Dániel

MN: Egy időben úgy tűnt, hogy a Moog után a Gustave Tigernek is van keresnivalója a nemzetközi színtéren. Azok után, hogy a Mooggal kiköltöztetek Amerikába, és mielőtt összejött volna az áttörés, erre rá is ment a zenekar, a Gustave Tigerrel mennyire vágytatok a külföldi sikerre?

Dorozsmai Gergő: Szeretünk utazgatni és klubozni, de a Gustave Tigerrel sosem volt élet-halál kérdés a nemzetközi karrier. Az reális, hogy az underground szinten Európa-szerte turnézgató zenekarok sorát bővítsük, de nem gondoljuk, hogy lenne sanszunk befutni külföldön.

Szabó Csaba: 2007 óta nem volt olyan év, hogy Gergővel ne mentünk volna el legalább egy hétre Európába vagy valamilyen egzotikusabb helyre turnézni. Nekem ezt jelenti a külföldi befutás. Utoljára 2006-ban gondoltam rá, hogy ennél valami többet is ki lehetne hozni a zenélésből, mondjuk, megélni belőle. A Mooggal akkoriban csináltuk meg az első amerikai turnénkat, ezért Magyarországon is érdekesnek számítottunk, és 2008 nyarán szinte az összes hazai fesztiválon felléptünk. Na, azóta nem akarok profi zenész lenni. Nem tudok elképzelni annál lélekölőbb, kispolgáribb munkát, mint minden héten elmenni egy fesztiválra, és annyi pénzt keresni, mintha fénymásolnánk egy irodában. Lehet, ha tízezrek előtt játszanánk, az spannolna, de egyébként a zenélés is ugyanolyan rutinmunkává tud válni, mint bármelyik szar meló, csak hát ennek pont az lenne a lényege, hogy nem munka, hanem valami művészetszerűség.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.