Lemez

Várjon Dénes: De la nuit

  • - csk -
  • 2018. szeptember 23.

Zene

Egy lemez, amelyet a műsorválasztástól a művek megszólaltatásán át a kísérőszövegig és a borítóképig mindent meghatározó, kivételes érzékenység hozott létre. Várjon Dénes régóta kapcsolatban áll Európa egyik legigényesebb magánkiadójával, a Manfred Eicher vezette ECM-mel. Itt jelent meg a De la nuit, amely három ábrázoló szellemű, szvitjellegű művet sorol egymás mellé – kisebb vagy nagyobb mértékben mindegyiknek köze van az éjszakához. Schumann Fantasie­stücke (op. 12), Ravel Gaspard de la nuit és Bartók Szabadban című ciklusának egyként jellemzője a rövid formákból való füzérszerű építkezés, a látomásos képzeletvilág és az erős expresszivitás.

Schumann a romantikus szenvedély, a líra és a vallomásosan személyes előadásmód lehetőségeit kínálja Várjon Dénesnek, Ravel három tételét sejtelmesen, kivételes színgazdagsággal, olykor dermesztő-groteszk hangulatot teremtve szólaltatja meg (a ciklust ihlető Aloysius Bertrand-prózaversek Rembrandt és Callot hatására hivatkoznak – ha a zenehallgató megnéz néhányat az utóbbi metszeteiből, érezni fogja a szellemi kapcsolatot). Bartók 1926-os nagy „zongorás évének” emblematikus művét a zeneszerző ekkori komponálásmódjában fontos nyers-szögletes gesztusok és erős ütőhangszeres hatások uralják Várjon ujjai alatt. Nagy formátumú zongorázását magától értődő virtuozitás, teljes felszabadultság és a művek szellemével való maradéktalan azonosulás jellemzi. Az alles was gut und teuer érzését erősíti a jelentős svájci zenetörténész, Jürg Stenzl igényes kísérőszövege, valamint a borítón Nádas Péter tökéletesen ide illő fotója.

ECM, 2018

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.