Varnus Xavér: „Orbán megfejtette a képletet”

  • narancs.hu
  • 2016. február 10.

Zene

Az orgonaművésszel Berlinbe költözése apropóján készítettünk interjút. A politikát persze nem kerülhettük ki – ízelítő a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsból.

Berlin egyik elit negyedébe, Charlottenburgba költözött a hazai kulturális állapotokat megelégelő előadó, mondván, ő inkább Thomas Mann, Bach és Dürer Európáját tekinti a hazájának. Részlet a friss Narancsból:

„MN: A zenéből kitekintve mennyire zavarnak a hazai közállapotok?

VX: Orbán megfejtette a képletet. A magyar átlag képtelen volt élni a demokráciával, s a legtöbben inkább visszaéltek vele, hiszen azt nem lehet kedden teaidőben meghirdetni, majd éjféltől életbe léptetni. A demokrácia nem a törvény betűjéből fakad, hanem az azt sokáig tanuló né­pek lelkéből. Az erőskezű császárt várták vissza, akit elveszítettek Ferenc József és Kádár János ha­lá­lakor.

MN: Mekkora mindebben az írástudók felelőssége?

VX: Hatalmas. A legtöbben gyávák vagy lusták és így megalkuvók voltunk 25 évig, és ebbe én is beletartozom. Egyszer Budapest felé jövet hallgattam a Klubrádiót. Rangos Kati délutáni műsorának éppen Wisinger István volt a vendége. (…)”

A teljes interjút a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.