mi a kotta?

Vénusz hívása

Zene

Komolyzenei programajánló a 2025/23. hétre

„Egyszer csak egy merőben más téma ragadott meg. Véletlenül került a kezembe egy népkönyv, amely a Vénusz-hegyről szólt. Minden, amit eredendően németnek éreztem, egyre nagyobb vonzerővel hatott rám, és arra ösztönzött, hogy lelkesült vágyakozással a legmélyebb értelmét keressem, s ezt itt hirtelen megtaláltam abban, hogy egyszerűen újból elmesélem a legendát a régi, jól ismert Tann­häu­ser-ballada alapján. Természetesen körvonalaiban korábban is ismertem a történetet Tieck Phantasus-beli feldolgozásából; ám az a mód, ahogy ő a témához nyúlt, visszafordított engem a fantázia irányába, ahová Hoffmannt követve jutottam el. Ami a népkönyvben annyira a hatása alá vont, hogy a Tannhäu­ser-történet és a wartburgi dalnokverseny között, ha csak érintőlegesen is, de kapcsolat létesült. Erről is tudtam Hoffmann elbeszéléséből, a Serapion testvérek kötetéből, de úgy éreztem, az író torzítva adja vissza a régi anyagot, és hitelesebb képet akartam kialakítani erről a vonzó legendáról a magam számára.”

Így írt Richard Wagner a Tannhäuser inspirációjáról. A szóban forgó népkönyv valójában tévesen kapcsolta össze Tannhäusert a wartburgi énekesekkel, de ki törődik ma már ezzel? A Wagner-napok közönségét biztosan nem zavarja, hiszen az utolsó jegyekre lehet már csak lecsapni a Müpában. A címszerepet Marco Jentzsch énekli, a produkció magyar énekesei között pedig legalább Bretz Gábort (múlt heti interjúalanyunkat), Sebestyén Miklóst és Láng Dorottyát illik megemlítenünk (június 6., négy óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.