Lemez

Vér, veríték és könnyek

Bob Dylan: Tempest

  • Keresztesi József
  • 2012. november 18.

Zene

Mint ahogy a kilencvenes évek vége óta készült nagy Dylan-lemezek, a Tempest zeneileg ugyancsak a hatvanas évek ellenkulturális bummja elé megy vissza, a "régi" amerikai tradíciókhoz. Található rajta folkzene, blues, ballada - Dylan évek óta állandó turnézenekara David Hidalgóval kiegészülve masszív és dús zenei anyagot szállít, és ebben nincs is semmi meglepő. Ami viszont meghökkentő, az Dylan hangütése: ennyire sötét és kietlen lemezt még soha nem készített, pedig van már mögötte jó néhány album. Bob Dylan harmincötödik stúdióalbuma mestermű, de nem adja könnyen magát: amilyen briliáns, épp olyan letaglózó.


Noha törés nélkül illeszkedik a kései albumok sorába, a Tempest közegellenállása jóval nagyobb. Ahogy haladunk dalról dalra, az erőszak képei egyre sűrűbben kerülnek elő, és - ami Dylanre mind ez idáig nem volt jellemző - nincsenek öniróniával ellenpontozva. A nyitó Duquesne Whistle még csak-csak vidám csavargódal volna, ám ez meglehetősen megtévesztő kezdés (a szövegét Dylan Robert Hunterrel együtt jegyzi, akivel a 2009-es Together Through Life anyagát írta). A második szám, a Soon After Midnight akár egy kellemes éjfél utáni lassú is lehetne valahonnan az ötvenes évek mélyéről, ám a szerelmi vallomás hamar gonosz szövegelésbe fordul. És innentől nincs megállás, a dalok pedig hol kiábrándultak és panaszosak, hol megdöbbentően indulatosak - a Long And Wasted Years recitativója az előbbire, a voltaképpen tánczenére írt Pay In Blood az utóbbira jó példa. Ebből a sorból a lemez legszebb (és talán legrejtélyesebb) darabja sem lóg ki, az egyszerre gyönyörű és nyomasztó Scarlet Town, ahol a furcsa, álombeli városban kéz a kézben jár a jó és a gonosz, a szépség és a pusztulás.

A Scarlet Town éppenséggel a Nick Cave-féle Murder Balladson is helyet kaphatott volna. Egyébként Cave lemeze annak idején egy Dylan-dallal, a Death Is Not The Enddel zárult, gondolom, valamifajta feloldásként. Nos, effélét a Tempesten hiába is keresnénk. Az utolsó fél órán (kevés híján a lemezidő felén) mindössze három dal osztozik. A Tin Angel tőrőlmetszett murder ballad, amelyben nem marad a színen élő ember, a címadó Tempest pedig biblikus-látomásos haláltánc: egy tizennégy perces (!) keringő a Titanic katasztrófájáról. Ezt követi a záró szám, a Roll on, John, egy tényleg torokszorítóan keserű fegyencballada, amelynek a képeiből és az utalásrendszeréből, akár valami vízjel, összetéveszthetetlenül kirajzolódik John Lennon arcképe. A szövege a dal hősének a meggyilkolásával kezdődik, és William Blake Tigrisének a megidézésével zárul. Értsük jól: ez a szám - a kései Dylan egyik legragyogóbb munkája - nem afféle tisztelgés vagy "főhajtás" Lennon előtt. Jóval több annál: költői kollázs, történettöredékek és képek egymásra kopírozva, amelyek együtt nem adnak ki semmiféle szlogenné formálható tanulságot, pusztán a saját, láthatóan megszenvedett igazságukat.

Sony, 2012


Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.