mi a kotta?

Very Parisienne

  • mi a kotta
  • 2019. január 20.

Zene

„Igen, ez az, hah, ez a megtalált öröm” – firkálta bele Beethoven a IX. szimfónia vázlatába a derűs megkönnyebbülés szavait, amint rálelt az Örömóda témájának első négy ütemére. Az utókor persze azóta is bőszen visszaigazolja az akkor már rég süket mester elégedettségét. Pedig ez az elégedettség utóbb keserű és mélyen emberi csalódottságba csapott át, midőn Beethoven megtudta, hogy utolsó szimfóniájának viharos sikerű bécsi ősbemutatója mindössze 420 forintnyi nyereséget termelt számára. A mi gazdagodásunk a Kilencedik által ellenben nem számszerűsíthető, de annál egyértelműbb, amint erről legközelebb a Nemzeti Filharmonikusok karácsonyi koncertjén is újólag meggyőződhetünk majd (Nemzeti Hangversenyterem, december 23., fél nyolc). Ott, csupa kórusmű nyomában, Rálik Szilvia, Komlósi Ildikó, Kiss B. Atilla és Fried Péter énekesi közreműködésével fogunk rátalálni az emlegetett örömre.

„Tudják, ez nem egy Beethoven-szimfónia. Ez egy humoros darab, semmi ünnepélyesség nincs benne. Nem arra való, hogy könnyeket fakasszon. Ha – mint egy könnyű, vidám darab, benyomások sorának zenei kifejezése – örömöt okoz a szimfóniák közönségének, akkor elérte a célját.” Ez az idézet már George Gershwintől való, aki 1928-ban ily okosan formálta az előzetes várakozásokat az Egy amerikai Párizsban New York-i bemutatója előtt. Az eredetileg még a Very Parisienne munkacím alatt megkezdett kompozíció szilveszter előestéjén, az Óbudai Danubia Zenekar 25. születésnapját ünneplő gálakoncert programján fog szerepelni (Zeneakadémia, december 30., fél nyolc). A három karmestert, név szerint Kovács Jánost, Héja Domonkost és Hámori Mátét felvonultató zenekari ünnep ígér még Erkel-, Saint-Saëns- és Muszorgszkij–Ravel-művet is, s nem mellesleg Kelemen Barnabás is ott hegedül majd a pódiumon.

Az újév aztán hagyományosan, ámde megunhatatlanul A teremtéssel és Fischer Ádámmal indul a Müpában (Nemzeti Hangversenyterem, január 1., fél nyolc). 2019-ben a Düsseldorfi Szimfonikus Zenekar és a Magyar Rádió Énekkara dolgozik majd a nagy (és mint a Prima Primissima-díjátadón kiderült: egyszersmind imponálóan nagyvonalú) karmester keze alá, a szólókat pedig Fatma Said, Uwe Stickert és Sebestyén Miklós fogja énekelni.

Az új év első napjaiban azután mindjárt egy Új kezdet fantáziacímű koncert is ígérkezik: a Hungarian Quartet bemutatkozó fellépése (Zeneakadémia, január 4., fél nyolc). A HQ-nak rövidíthető, s ilyesformán, mondhatni, a magyar vonósnégyesezés központjának szerepére bejelentkező „szuperkvartett” négy tagja: Keller András, Pilz János, Homoki Gábor és Fenyő László. Hozzájuk e hangversenyen Perényi Miklós csatlakozik majd, hogy egy-egy Beethoven- és Bartók-mű után együtt szólaltassák majd meg Schubert C-dúr vonósötösét.

Végül jöjjön az újdonság után valami réges-régi felfedezése. Baráth Emőke és a pompás Il Pomo d’Oro ugyanis 2019 legelső szombatján a XVII. századi velencei zeneszerzőnő, Barbara Strozzi műveinek megismertetésére vállalkoznak (Zeneakadémia, január 5., fél nyolc). La Veneziana (talán őt mutatja e heti festményünk) kora nagy tudású komponistája volt, s a programon mestere, Cavalli operarészletei is ott szerepelnek majd.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.