mi a kotta?

Very Parisienne

  • mi a kotta
  • 2019. január 20.

Zene

„Igen, ez az, hah, ez a megtalált öröm” – firkálta bele Beethoven a IX. szimfónia vázlatába a derűs megkönnyebbülés szavait, amint rálelt az Örömóda témájának első négy ütemére. Az utókor persze azóta is bőszen visszaigazolja az akkor már rég süket mester elégedettségét. Pedig ez az elégedettség utóbb keserű és mélyen emberi csalódottságba csapott át, midőn Beethoven megtudta, hogy utolsó szimfóniájának viharos sikerű bécsi ősbemutatója mindössze 420 forintnyi nyereséget termelt számára. A mi gazdagodásunk a Kilencedik által ellenben nem számszerűsíthető, de annál egyértelműbb, amint erről legközelebb a Nemzeti Filharmonikusok karácsonyi koncertjén is újólag meggyőződhetünk majd (Nemzeti Hangversenyterem, december 23., fél nyolc). Ott, csupa kórusmű nyomában, Rálik Szilvia, Komlósi Ildikó, Kiss B. Atilla és Fried Péter énekesi közreműködésével fogunk rátalálni az emlegetett örömre.

„Tudják, ez nem egy Beethoven-szimfónia. Ez egy humoros darab, semmi ünnepélyesség nincs benne. Nem arra való, hogy könnyeket fakasszon. Ha – mint egy könnyű, vidám darab, benyomások sorának zenei kifejezése – örömöt okoz a szimfóniák közönségének, akkor elérte a célját.” Ez az idézet már George Gershwintől való, aki 1928-ban ily okosan formálta az előzetes várakozásokat az Egy amerikai Párizsban New York-i bemutatója előtt. Az eredetileg még a Very Parisienne munkacím alatt megkezdett kompozíció szilveszter előestéjén, az Óbudai Danubia Zenekar 25. születésnapját ünneplő gálakoncert programján fog szerepelni (Zeneakadémia, december 30., fél nyolc). A három karmestert, név szerint Kovács Jánost, Héja Domonkost és Hámori Mátét felvonultató zenekari ünnep ígér még Erkel-, Saint-Saëns- és Muszorgszkij–Ravel-művet is, s nem mellesleg Kelemen Barnabás is ott hegedül majd a pódiumon.

Az újév aztán hagyományosan, ámde megunhatatlanul A teremtéssel és Fischer Ádámmal indul a Müpában (Nemzeti Hangversenyterem, január 1., fél nyolc). 2019-ben a Düsseldorfi Szimfonikus Zenekar és a Magyar Rádió Énekkara dolgozik majd a nagy (és mint a Prima Primissima-díjátadón kiderült: egyszersmind imponálóan nagyvonalú) karmester keze alá, a szólókat pedig Fatma Said, Uwe Stickert és Sebestyén Miklós fogja énekelni.

Az új év első napjaiban azután mindjárt egy Új kezdet fantáziacímű koncert is ígérkezik: a Hungarian Quartet bemutatkozó fellépése (Zeneakadémia, január 4., fél nyolc). A HQ-nak rövidíthető, s ilyesformán, mondhatni, a magyar vonósnégyesezés központjának szerepére bejelentkező „szuperkvartett” négy tagja: Keller András, Pilz János, Homoki Gábor és Fenyő László. Hozzájuk e hangversenyen Perényi Miklós csatlakozik majd, hogy egy-egy Beethoven- és Bartók-mű után együtt szólaltassák majd meg Schubert C-dúr vonósötösét.

Végül jöjjön az újdonság után valami réges-régi felfedezése. Baráth Emőke és a pompás Il Pomo d’Oro ugyanis 2019 legelső szombatján a XVII. századi velencei zeneszerzőnő, Barbara Strozzi műveinek megismertetésére vállalkoznak (Zeneakadémia, január 5., fél nyolc). La Veneziana (talán őt mutatja e heti festményünk) kora nagy tudású komponistája volt, s a programon mestere, Cavalli operarészletei is ott szerepelnek majd.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.