mi a kotta?

Very Parisienne

  • mi a kotta
  • 2019. január 20.

Zene

„Igen, ez az, hah, ez a megtalált öröm” – firkálta bele Beethoven a IX. szimfónia vázlatába a derűs megkönnyebbülés szavait, amint rálelt az Örömóda témájának első négy ütemére. Az utókor persze azóta is bőszen visszaigazolja az akkor már rég süket mester elégedettségét. Pedig ez az elégedettség utóbb keserű és mélyen emberi csalódottságba csapott át, midőn Beethoven megtudta, hogy utolsó szimfóniájának viharos sikerű bécsi ősbemutatója mindössze 420 forintnyi nyereséget termelt számára. A mi gazdagodásunk a Kilencedik által ellenben nem számszerűsíthető, de annál egyértelműbb, amint erről legközelebb a Nemzeti Filharmonikusok karácsonyi koncertjén is újólag meggyőződhetünk majd (Nemzeti Hangversenyterem, december 23., fél nyolc). Ott, csupa kórusmű nyomában, Rálik Szilvia, Komlósi Ildikó, Kiss B. Atilla és Fried Péter énekesi közreműködésével fogunk rátalálni az emlegetett örömre.

„Tudják, ez nem egy Beethoven-szimfónia. Ez egy humoros darab, semmi ünnepélyesség nincs benne. Nem arra való, hogy könnyeket fakasszon. Ha – mint egy könnyű, vidám darab, benyomások sorának zenei kifejezése – örömöt okoz a szimfóniák közönségének, akkor elérte a célját.” Ez az idézet már George Gershwintől való, aki 1928-ban ily okosan formálta az előzetes várakozásokat az Egy amerikai Párizsban New York-i bemutatója előtt. Az eredetileg még a Very Parisienne munkacím alatt megkezdett kompozíció szilveszter előestéjén, az Óbudai Danubia Zenekar 25. születésnapját ünneplő gálakoncert programján fog szerepelni (Zeneakadémia, december 30., fél nyolc). A három karmestert, név szerint Kovács Jánost, Héja Domonkost és Hámori Mátét felvonultató zenekari ünnep ígér még Erkel-, Saint-Saëns- és Muszorgszkij–Ravel-művet is, s nem mellesleg Kelemen Barnabás is ott hegedül majd a pódiumon.

Az újév aztán hagyományosan, ámde megunhatatlanul A teremtéssel és Fischer Ádámmal indul a Müpában (Nemzeti Hangversenyterem, január 1., fél nyolc). 2019-ben a Düsseldorfi Szimfonikus Zenekar és a Magyar Rádió Énekkara dolgozik majd a nagy (és mint a Prima Primissima-díjátadón kiderült: egyszersmind imponálóan nagyvonalú) karmester keze alá, a szólókat pedig Fatma Said, Uwe Stickert és Sebestyén Miklós fogja énekelni.

Az új év első napjaiban azután mindjárt egy Új kezdet fantáziacímű koncert is ígérkezik: a Hungarian Quartet bemutatkozó fellépése (Zeneakadémia, január 4., fél nyolc). A HQ-nak rövidíthető, s ilyesformán, mondhatni, a magyar vonósnégyesezés központjának szerepére bejelentkező „szuperkvartett” négy tagja: Keller András, Pilz János, Homoki Gábor és Fenyő László. Hozzájuk e hangversenyen Perényi Miklós csatlakozik majd, hogy egy-egy Beethoven- és Bartók-mű után együtt szólaltassák majd meg Schubert C-dúr vonósötösét.

Végül jöjjön az újdonság után valami réges-régi felfedezése. Baráth Emőke és a pompás Il Pomo d’Oro ugyanis 2019 legelső szombatján a XVII. századi velencei zeneszerzőnő, Barbara Strozzi műveinek megismertetésére vállalkoznak (Zeneakadémia, január 5., fél nyolc). La Veneziana (talán őt mutatja e heti festményünk) kora nagy tudású komponistája volt, s a programon mestere, Cavalli operarészletei is ott szerepelnek majd.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

Aki én vagyok

Az amerikai dokumentarista fotográfia egyik legfontosabb alakjának munkáiból először láthatunk önálló kiállítást Magyarországon. A tárlat érzékenyen és empatikusan mutat fel női sorsokat, leginkább a társadalom peremére szorult közösségek tagjainak életén keresztül. A téma végigkísérte Mark egész életművét, miközben ő maga sem nevezte magát feminista alkotónak. A művek befogadása nem könnyű élmény.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.

Cserealap

Szabad jelzést adhat a XII. kerületi önkormányzat Schmidt Máriáék érdekeltségének a Városmajor melletti nagyarányú lakásépítési projektre. Cserébe a vállalat beszállna a nyilas terror áldozatai előtt tisztelgő, régóta tervezett emlékmű finanszírozásába.