Persze jól csengõ nevet kellett másodszor is eladni; a Mafia közel tíz évvel ezelõtt nagyon hamar emelkedett kultstátuszba, alapvetõen a PC-játékosok között. Tíz éve él az igény a folytatás iránt, és jó három éve lehet tudni, hogy ténylegesen készül is, az ötvenes évek Amerikáját fogja idézni, a fõhõs pedig kiköpött Brando.
A Mafia 2 fõhõse, Vito Scaletta a kész játékban már csak nevében idézi egykori ihletõjét. A közkeletû párhuzam szerint a GTA-sorozat a Tarantino/Ritchie-, míg a Mafia a Coppola/Scorsese-örökség digitális újragondolása. Az analógiák nem alaptalanok, és maguk a játékok készítõi is tettek azért, hogy kétdimenziós elõképeikkel legitimálják saját kiterjesztett játékélmény-fogalmukat. Mert errõl van szó: a Mafia 2 rendkívül igényesen kialakított díszletek között (az egész város, a kocsik, a napszak- és idõjárás-változások lenyûgözõ grafikai részletességgel lettek kidolgozva), oltári jó zenékkel és mozgalmas, olykor-olykor majdnem kiszámíthatatlan sztorival vezet végig egy klasszikusan mozifilmes emelkedés-, majd bukástörténeten. Ráadásul mindezt alapvetõen élményszerûen teszi: a legtöbbször a játékba szõve alakul a cselekmény, bár sajnos több mint elégszer mégsem - ilyenkor unalmas jelenetnézegetõsdivé válik a gép elõtt töltött idõ. Összességében azonban mégis remek játék, tisztességes játékidõvel (kábé 16 óra a végigvitel), az iparágtól szokatlan történetvezetési igényességgel és kidolgozottsági fokkal.
2K Czech/Take2 Interactive, 2010, PC/XBOX360/PS3, 9990/13 990 Ft
****
